Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Ács Tibor: Mészáros Lázár és az Országos Honvédelmi Bizottmány (1848. október - 1849. április)
olyan jelentősnek tartotta történelmünk első önálló tisztképző intézményének felállítását, hogy emlékirataiban kijelentette: „Én ezen eszmével és annak embriójával együtt akarok a történetben élni, s ha valaki idézvén s megemlitvén nevemet, a forradalom alatti működésemet ezzel össze nem köti, — a többi egy füttyöt sem érvén, — azr a feledékenységnek bizvást átengedheti.”49 December 11-én fél tizenkettőkor véget ért, a Magyar Hadi Főtanoda ügyét tárgyaló képviselőházi ülés után Mészáros benyújtotta lemondását az OHB-nak. Négy okban jelölte meg, hogy „mint Őfelségétől kinevezett és jóváhagyott minister” nem tud működni: az előléptetési oklevelek új szövege, az új eskü és tiszti nyilatkozatforma, a főhadparancsnokságok beolvasztása, a törvénytelen szigorú büntetések. Ezeket „meggyőződésem szerint, más Ministernek kell kiadnia.”50 Kossuth és az OHB azonban mindenképpen el akarta kerülni a hadügyminiszter lemondásával járó demoralizáló hatást, mely bomlasztóan hatott volna a közvéleményre, az országgyűlésre és a hadseregre az amúgy is súlyos katonapolitikai helyzetben. December közepére az ellenség már megfelelő erőket összpontosított az ország elleni koncentrált támadásra. Noha várták a támadást minden irányból, az ellenséges invázió Észak-Magyarországra való betöréssel indult meg. Schlik hadteste megverte Pulszky erőit 1848. december 11-én Kassánál. Ekkor támadt Kossuthnak az az elképzelése, hogy az ellenség térnyerésének megakadályozására Mészáros vállalja el a magyar csapatok parancsnokságát. Ő átérezve a hazát fenyegető súlyos veszélyt, nem kis lelki tusa árán, sok képviselő és tiszt rábeszélésére, tárcájának és OHB tagságának megtartása mellett 1848. december 13-án elvállalta a felső-magyarországi hadsereg fővezérségét.51 A képviselőház december 14-i, szombat délután 4 órakor megtartott ülésén éljenzésekkel és tapsokkal fogadott rövid beszédében jelentette, hogy az országgyűlés akaratának megfelelően önként elfogadta az OHB ajánlatát. Kijelentette, bár képességeit nem tudja felülmúlni, de mindent megtesz annak érdekében, hogy római Pompéjuszként győzni, és olyan erőt teremteni, amely az általa régen ismert jó hadvezért, „kit Schliknek hivnak, talán megschlikoljuk. (Kacaj.)”.52 Az OHB intézkedések sorával teremtette meg az ország tizedik hadseregét.53 Az elképzelés az volt, hogy 8 — 9 nap alatt a hadsereg létszámát mintegy 10 ezerre növelik, felfegyverzik, felszerelik és kiképzik.54 Mészáros elutazása előtt rendelkezett tárcája helyettesítésére, és az osztrák főhadsereg támadása napján, december 16-án hadseregparancsban bejelentette, a „Schlik elleni táborozás fővezérletét” átvette.55 December 18-án vette át Miskolcon a felső-magyarországi hadsereg főparancsnokságát, és kiadott napiparancsában azt követelte, hogy mindenkinek legfőbb gondolata a haza megmentése és az ellenség legyőzése legyen.56 Itt nincs mód arra, hogy a források alapján részletesen bemutassuk Mészáros erőfeszítéseit az 5 dandárból álló szervezetlen hadseregének össze49 MLEi I. 283. 50 MLEi I. 325. — klóm XIII. 726-727. — 01113 1848: 5400., 5580. 51 Közlöny, 1848. december 16. (189.) sz. 893. 52 KLÓM XIII. 731-739. 53 OHB 1848: 5514., 5533., 5552., 5566., 9636., 5580., 5581. 54 HM 1848: 11573/2673., 11661/2761. 55OHB 1848: 6257. — HL 1848: 52/267. 56 OHB 1848: 6257., 6190., 6243. — HL 1848; 52/272., 6/66. 40
