Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Ács Tibor: Mészáros Lázár és az Országos Honvédelmi Bizottmány (1848. október - 1849. április)

kovácsolására, a mintegy 10 ezer (8035 gyalogos, 2039 lovas, 447 tüzér, 25 löveg) vegyes összetételű, kiképzetten és tüzet még ki nem állt katonájának kiképzésére és fegyelmezésére, a hiányos felszerelés és fegyverzet pótlására, az ellátás biztosítására, a harcban tapasztalatlan tisztek parancsnoki jártasságának fokozására, egyszóval a harckészség emelésére.57 Az OHB és a hadsereg iratai tanulmányozása alapján megállapítható, Mészáros hadműveleti terve reális volt, és minden lehetőségre gondolt, ám az objektív és szubjektív tényezők miatt sikertelenül végződött az 1848. december 28-i szikszói ütközet.58 Ennek elemzése egy külön tanulmányt érdemelne.

Ebben az időben Mészáros és az OHB kapcsolatában újabb bizalmi válság keletkezett egy magánlevelének törvénytelen felbontása miatt.59 Közben betegsége is súlyosabbá vált, és kérte az OHB-t, mivel a „nagy hideg és hó szemeim világának ártalmára válik, és megvakulni nem szeretnék”, beosztásába nevezzenek ki egy fiatalabb főparancsnokot.60 Kossuth OHB-elnök, Kisújszálláson, 1849. január 4- én Mészáros kívánságának megfelelően helyére kinevezte Damjanich tábornokot.61 Ugyanaznap délután Mészáros hevenyészett hadseregével megtámadta Schlik sorkatonákból álló, létszámban alig kevesebb, védelemre berendezkedett csapatait, hogy felszabadítsa Kassát.62 Mészáros határozott intézkedései és személyes bátorsága dacára az ágyútűzre és a röppentyűk hangjára 1200 lovas nemzetőr megfutott, ami előidézte a többi alakulat gyors visszavonulását is.63 Mészáros a csata után erélyes intézkedéseket tett a vereség következményeinek felszámolására, a tisztek fegyelmének és a katonák erkölcsi állapotának megjavítására.64

A hadsereg parancsnokságát január 13-án adta át Klapka ezredesnek65, majd Debrecenbe ment, ahol felajánlott lemondását az OHB nem fogadta el. Mészáros január 16-án az OHB-nak írt levelében közli, hogy feltételesen megtartja tárcáját, mert felismerte, hogy „leköszönésem a hazát több hasznos egyének és vezénylőktől fosztaná meg”.66 Joggal állapította meg Csányi László január 18-án Kossuth Lajoshoz írt levelében, hogy a súlyos katonai helyzetben „Mészáros megmaradása igen jó, ő egy ragasz a sereg és a nemzet között.”67

Januárban és februárban Mészáros végrehajtotta a hadügyminisztérium átszervezését, és folyamatos működtetésével biztosította a honvédsereg sikeres felkészítését az ellentámadásra.68 Hivataláról való lemondással elhárítja Kossuthnak altábomaggyá történő előléptetési ajánlatát69, amire az február 3-i levelében Mészárost

57 OHB 1848: 6209., 6498., 6782. — HL 1848: 6/169., 6/178., 6/181., 6/185., 6/186., 6/323., 6/418., 6/419., 51/135., 6/495., 6/997., 6/486., 6/483., 6/488., 6/489., 6/492., 6/553-675., 50/150., 7/75-76., 7/199., 7/210.

58 OHB 1848: 6660.

59 OHB 1849: 82.

60 OHB 1849: 37.

61 HL 1849:8/44., 8/121-123.

62 OHB 1849: 93., 94., 186.

63 HL 1849: 8/292., 357., 371., 396. — OHB 1849: 82., 208. — OL Kossuth PA 590/Pz.

64 OHB 1849: 157., 395., 630.

65 OHB 1849: 630.

66 OHB 1849: 563

67 Közli V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. Bp., 1952. III. 73.

68 HM 1849: 842., valamint az 1849 januárjától márciusig kiadott rendeletek, intézkedések és parancsok sokasága.

69 OHB 1849: 3593.

41