Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Sztrinkó István: Baja és környékének néprajza Bellosics Bálint munkásságában
vendekkel foglalkozik.3 Miután Bajára került, figyelme egyre inkább Bácska magyar népe és nemzetiségi lakosainak néprajza felé fordult, amit e témájú publikációin túl a hagyatékában fennmaradt hatalmas jegyzet- és cédulaanyag is bizonyít.4 A néprajzkutató Bellosicsról elmondható, hogy írásai mindig kiterjedt terepmunka tapasztalataira épültek. Ebben nagy segítségére volt nyelvismerete, hiszen több délszláv nyelvet is ismert. „Nincs a vármegyének községe, amelyben hosszabb-rövidebb időt ne töltöttem volna ...” — olvashatjuk egyik, Sebestyén Gyulának címzett levelében. Az így szerzett ismereteket a tanítványai által gyűjtött adatokkal egészítette ki, akikkel módszeresen dolgoztatott nemcsak azért, hogy anyaga gazdagabb legyen, hanem pedagógiai céloktól vezérelve is.5 Ugyancsak egy levélben ezt így fogalmazta meg: „Fiaink nem ismerik a környezetet, amelyben applikálnánk kellene a tanítóképzőben tanultakat, ahová át kellene ömleszteniök községük egyéni szükségletei szerint azt a kulturkincset, amelyet ezért és semmi másért kaptak utravalóul; növendékeink neveléséből, kiképzéséből hiányzik a falusi társadalmi életre való előkészítés”. Bellosics a recens anyagot igyekezett a már meglévő ismeretek rendszerében elhelyezni, amiben biztos támpontot adott számára a tudatos igényességgel összeállított német és magyar nyelvű szakkönyvtára. Ezek után vegyük számba azon írásait, amelyek szűkebb témánkat, Baja és környékének néprajzát érintik. Ezek nem nagy számúak, tízegynéhány tanulmány sorolható ide, melyek között találhatunk rövidke adatközléseket, egy-egy téma nagyobb területre vonatkozó összefoglalóját gazdagon illusztrálva Baja környéki adatokkal, s idetartozik két legterjedemesebb munkája, a Borovszky Samu-féle Bács-Bodrog vármegye monográfiájában megjelent, magyarokról és bunyevácokról írott fejezet is. A századforduló utáni évek nagy vállalkozása volt a Magyarország vármegyéit és városait bemutató sorozat, melynek mindegyik kötetében találunk az adott vármegye népét bemutató néprajzi fejezetet is. Változó színvonalon megírt dolgozatok ezek, árulkodnak szerzőjük ismereteiről, néprajzi képzettségéről, nemegyszer inkább képzetlenségéről. Bellosics két fejezetéről megállapítható, hogy a legjobban megírtak, a néprajzilag is hitelesen, gazdag információt adók közé tartoznak.6 A magyarokról szóló fejezet elején igen világosan megfogalmazza a néprajzi kutatás nehézségeit ezen a területen. „Bács-Bodrog vármegyének rendkívül tarka etnográfiai képe a mig egyrészt érdekessé. . . teheti, másrészt a népelemek elosztódásának változatossága, a hatások sokoldalúsága megnehezitik a népvizsgáló feladatát, a melynek teljes sikerrel csak a községről-községre haladó felvétel alapján, s a települő népelemek szülőföldjének és a nemzetiségi szomszédok néprajzának ismeretével felelhet meg.”7 Az interetnikus kapcsolatok feltárása szükségességének megfogalmazása ez, melyre Bellosics a monográfia két tanulmányában, s más írásaiban is fokozottan figyelt. A telepítéseket és a vallási viszonyokat taglaló fejezetek után az Antropológia című bekezdésben ismét csak utal a kapcsolatok jelentőségére, mikor leírja, hogy a magyar községeknek kiterjedt 86