Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Sztrinkó István: Baja és környékének néprajza Bellosics Bálint munkásságában
Sztrinkó István BAJA ÉS KÖRNYÉKÉNEK NÉPRAJZA BELLOSICS BÁLINT MUNKÁSSÁGÁBAN Baja és környéke, a mai Észak-Bácska néprajzi képe igen sokszínű, etnikailag erősen tagolt terület. Magyarok, németek, bunyevácok és sokacok élnek itt, településenként váltakozó arányban. A hódoltság utáni évtizedekben jött létre ez a vegyes nemzetiségű településhálózat, melynek alakulását, változásait azonban máig sem ismerjük kellő alapossággal. Nemcsak a történeti, de a néprajzi kutatás is mostohán bánt ezzel a területtel. Fellapozva Dankó Imre 1957-ben megjelent Baja irodalma című bibliográfiáját, a néprajz címszó alatt mindössze 26 kisebb írást, cikkecskét találunk, melyek számát alig néhány további munkával lehet szaporítani.1 Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a teljes Észak-Bácska néprajzi irodalmát vesszük számba. Természetesen az utóbbi évtizedekben valamelyest gyarapodott a néprajzi publikációk száma. Feldolgozták a dunai halászatot, kismonográfia született a dávodi asszonyéletről és a nagybaracskai takácsokról, vannak ismereteink a Baja környéki fülbe való viseletről, a bunyevácok torbájáról vagy a csávolyi lakodalmi szokásokról.2 A teljességre való törekvés nélkül is kiderül azonban, hogy közel sem teljes a vidék néprajzi feldolgozása. Ennek fényében még inkább fontosnak kell tartanunk Bellosics Bálintnak a századforduló körüli években megjelent, Bajával és környékével foglalkozó írásait. így van ez akkor is, ha tudjuk, hogy erről a területről ő sem írt átfogó néprajzi monográfiát. Tanulmányaiban a korabeli Bács-Bodrog vármegye egy-egy néprajzi jelenségét dolgozta fel, melyekkel nemcsak az egykorú néprajzi kutatás figyelmét hívta fel egy kevéssé ismert területre, de adatai a mai, korszerű összefoglalókban sem nélkülözhetők. Mindezek ellenére egyre ritkábban találkozhatunk Bellosics Bálint nevével. Úgy látszik, mintha a szakmai kutatás is mind jobban megfeledkezne róla. Ezért szükséges, ha csak nagyon röviden is, felvillantani Bellosics életútját. 1867-ben a Zala megyei Rédicsen született, vend vidéken. Budapesten tanítóképzőt, majd nyelv- és történettudományi tanítóképző-intézeti tanári szakot végzett, s 1892-ben került a bajai Tanítóképző Intézetbe, melynek élete három utolsó évében, 1916-ig igazgatója is volt. Néprajzzal már diák korában, tanárainak biztatására kezdett foglalkozni. Nagy hatással volt rá Herrmann Antal, ki első cikkeinek megjelentetésében is segítette. Később igen jó kapcsolata alakult ki a magyar néprajz számos vezető egyéniségével, közülük is elsősorban Bátky Zsigmonddal. Élete során száznál több néprajzi írása jelent meg — meg kell azonban jegyezni, hogy munkásságának teljes bibliográfiája még nem készült el —, melyek nagyobb része szűkebb szülőföldjével, a Mura vidékével és az ott élő 85 I
