Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
Czirfusz Ferenc — 1852 és 1870 közt a gimnázium tanára — A gymnasiumi museumolcról szóló tanulmányában már meghaladta ezt a tanításközpontú szemléletet:. hogy a gymnasiumi tanártestületek első sorban kielégítvén a reájuk bízott ifjúság tudomány szomját, időről-időre nyissák meg a museumok ajtajait a nagyközönségnek, hogy a tudomány népszerűsítésével az utolsó napszámosnak is alkalom nyujtassék a szemléleti tanulásra, ismereteik tágítására.”3 Ugyanitt hívta fel a figyelmet a népviselet, a helyi sajátosságok megőrzésének fontosságára.4 Czirfusz Ferencnek a múzeumi feladatokat, főként a közművelődés szempontjából, helyesen feltáró gondolatai a gimnázium zártsága miatt nem valósultak meg. E kis gyűjtemények szűk kereteire és lehetőségeire utalt Margalits Ede, a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat titkára — korábban ennek az iskolának volt tanára —, amikor rámutatott, hogy a tanintézeteknek adományozott értékes tárgyak lényegében eltűnnek a szélesebb közönség elől.5 A gimnáziumi gyűjtemény nem közvetlen előzménye a későbbi múzeumnak, inkább csak a Baján már elég korán meglévő múzeumteremtő gondolatra példa.6 Az iskolai kezdeményeknél fontosabb szerepet játszott az 1883- ban alakult Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat, bár múzeumát nem Baján, hanem székhelyén, Zomborban hozta létre. A Társulat munkája és gyűjteménye mégis töbh szállal kapcsolódott a bajai múzeum történetéhez. A Társulat megalakulása a vármegye tudományos életének, ezzel szorosan összefonódva múzeumtörténetének is kiemelkedő állomása, hiszen ez volt az „első szellemi központ”.7 Létrejöttének célja, hogy „Bács-Bodrog megye történelmét egész kiteljesedésében” kutassa.8 Ezt a feladatot a nemzeti érdekeknek alárendelve fogalmazták meg: „A megyében a hazát szeretni, e mondatban van kifejezve korszerű haladásunk titka.”9 A vállalt munka teljesítéséről, mélyreható és alapos helytörténeti kutatásokról számoltak be a Társulat évkönyvei. Röviddel megalakulásuk után létrehozták a kulturális értékek összegyűjtését, széles közönséggel történő megismertetését szolgáló múzeumot. A Társulat tudományos munkája pezsdítően hatott a megye szellemi életére. Többek között a bajai Állami Tanítóképző Intézet igen korán, 1887-től, valamint „Baja város közönsége” 1900-tól tagja volt a társulatnak, 1918-ig 100 koronával támogatta munkáját. Baja szellemi életének jeles képviselői közül ennek a tudományos műhelynek a munkájában vett részt Bellosics Bálint, a neves néprajzkutató. Itt köti magát egy egész életre a múzeumügyhöz Borsay Jenő, aki később a bajai múzeum létrehozásában játszott nagy szerepet, ő lett első vezetője is. A Történelmi Társulat és múzeuma az egész megyére kiterjedő munkásságával és gyűjtőtevékenységével olyan nagy és átfogó feladatot látott el, hogy egy városi múzeum szükségességét nem is igen érezték Baján. Borsay Jenő sem gondolt erre, hiszen gyűjteményét a zombori múzeumnak ajándékozta, pedig régészeti leletei Baja környékéről, Bátmonostorról, Csátaljáról, Nagvbaracskáról, Szeremléről kerültek elő.10 (Maga Bátmonostoron volt segédjegyző.) 6
