Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
tiszti főorvosi hivatal régi helyiségeiben, a Haynald utca 16. számú házban kapott új otthont. A belső átalakításra 800 pengőt biztosított a város, ez azonban a berendezési tárgyak beszerzésére már nem volt elegendő, így egy áldozatkész asztalos társadalmi munkában készítette el a kiállítás ezen kellékeit.61 Az új épület múzeumi célokra történő átalakításának terveit Miskolczy Ferenc készítette el, s a kiállítási tervek is az ő munkái. A Haynald utcai három szobában a könyvtárat, az irodát és a várostörténeti emlékeket, Türr István, Tóth Kálmán, Mészáros Lázár relikviáit bemutató vitrineket helyezték el. E három terem mögött az udvar felé mélyülő épület négy szobájában kaptak helyet a céh- és hadtörténeti emlékek, kettőben a néprajzi tárgyak, egyben a régészeti leletek.62 A múzeum 1943 januárjában készen állt az ünnepélyes megnyitásra, melyre március 3-án került sor. így a múzeum és a képtár két külön helyiségben működött, de ez nem jelentette azt, hogy egymástól függetlenül, hiszen láthattuk, hogy a képtár felügyeletét ellátó Miskolczy Ferenc tevékenyen részt vett a Haynald utcai épület átalakítási munkáinak megszervezésében, s a későbbiek folyamán a Képtár anyagának megmentésében valamennyi múzeumi dolgozó szerepet vállalt. Itt, az új helyen indult meg a Múzeum Baráti Körének megszervezése, melynek céljai közt — elsősorban — a tudományos előadások rendezése szerepelt, s felvetették egy múzeumi kiadványsorozat elindítását is, mely rendszeresen közölte volna a kutatások eredményeit. A Múzeumi Értesítőnek sajnos egyetlen száma sem készült el.63 1943 végén Bácskai János György helyett — aki a szegedi egyetemen folytatott tanulmányai miatt vált meg ideiglenesen a múzeumtól — Miskolczy Ferenc lett az ügyvezető, majd 1944 elején Bárdos Ferencet bízta meg a polgármester, aki eddig a könyvtár anyagát kezelte. Őt azonban hamarosan behívták katonának, s így ismét Miskolczy Ferencre hárult az elvégzendő feladatok tetemes része. Ezek a változások mégsem okoztak nagyobb töréseket, vagy a múzeumi munka megszakítását. A Képtár modern grafikai anyagának bővítése érdekében Miskolczy Ferenc kérő levelet küldött a kor jeles, ma már klasszikusnak számító művészeihez, s néhánytól sikerült is — a nehéz viszonyok közt is ingyen — képet kapnia. Felvette a kapcsolatot Teles Edével, tőle is érkezett adomány.64 A Városi Képtárnak 1944 januárjától április végéig hat időszaki kiállítása volt, az állandó kiállítás anyagát az Oltványi-gyűjtemény képezte. A volt múzeumi szobából alakították ki a 20—30 alkotás befogadására alkalmas helyiséget, ahol elsősorban a bajai művészek — Teles Ede, Puskás Klára, Miskolczy Ferenc, Ágoston Vencel, Éber Sándor — kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Az 1944-es év második fele a Baját elérő háborús események miatt komoly nehézségeket hozott a múzeum munkatársai számára is, akik ezekben az embert próbáló időkben mindent megtettek a gyűjtemény megvédéséért, biztonságba menekítéséért. Az 1944. október 20-án bevonuló szovjet csapatok parancsnokai a háborús viszonyok követelte intézkedéseken túl — ami a múzeumban őrzött fegyverek beszolgáltatását jelentette csupán — hozzáír
