Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
járultak ehhez. November 18-án meglátogatták a múzeumot, s közölték, hogy ,,a múzeum tárgyaiból az orosz katonai parancsnokság részére semmit nem kell beszállítani. A múzeumot nyitva lehet tartani, azonban onnan senkinek semmit sem szabad elvinni.”65 Pár nappal később azonban, november 25-én, a Képtár helyiségeit át kellett adni a szovjet csapatoknak, s a kiürítéshez mindössze 3 óra állt rendelkezésre. Utcán leállított kocsik segítségével átszállították a teljes anyagot a múzeum Haynald utcai épületébe.66 A helyszűke újra gondot okozott, hiszen a múzeum és a képtár összezsúfolt anyaga mellett itt helyezték biztonságba a korábban zár alá vett és összegyűjtött zsidó műkincseket is. (Előzőleg ezeket a Haynald u. 9. számú házban tárolták. A sorozatos betörések következtében veszélybe került anyagot Bácskai János György néhány diákjával a múzeum épületébe szállította át.)67 A zsidó hitközséggel együtt végezték el 1945. január—február havában a tárgyak leltározását, valamint a tulajdonosoknak történő visszaszolgáltatást is. 1945 októberére szétválasztották a múzeumi, a képtári és a zsidó műtárgyi anyagot. Az év végére ismét együtt találjuk a már ismert kis csapatot: a vezető Bácskai János György, a képtár felügyelője Miskolczy Ferenc, s a könyvtár gondozója Bárdos Ferenc. A Haynald utcai ház természetesen nem volt alkalmas arra, hogy itt a múzeum és a képtár együtt működhessen, s keresték a lehetőségeket ennek a kedvezőtlen helyzetnek a megoldására. 1946-ban a szovjet csapatok elhagyták a képtár termeit, de az átköltözés időt vett igénybe, hiszen a kivonuló csapatok után tetemes helyreállítási munkák maradtak. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége felhívta a város figyelmét az épület rendbehozására, de mire a költségvetés elkészült, s a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által utalványozott 9 000 000 pengő megérkezett, az infláció következtében teljesen értékét vesztette.68 Űj költségtervezetet állítottak össze, de addigra már a szovjet dunai flotilla egységei foglalták le a helyiségeket.69 Ekkor szemelték ki új múzeumépületnek a Vojnits-kúriát a múzeum dolgozói, ígéretet is kaptak a várostól a birtokbavételre, de az a Rudnay-művésztelep otthona lett. Az 1944 végétől 1947 elejéig tartó időszak fő feladatai a gyűjteményi anyag megóvása, rendszerezése, s az új helyiségek megszerzésére irányuló kísérletek voltak. A muzeális értékek átvészelték a háborús eseményeket, s a helyhiány megoldása is hamarosan megtörtént. Az 1947-es év tavasza fordulópont az intézmény történetében. Március elején Bácskai János György lemondott múzeumvezetői megbízatásáról,70 s helyébe Takács Endre városi főlevéltáros került.71 Az év tavaszának másik fontos eseménye, hogy április utolsó napjaiban a szovjet katonai parancsnokság kiürítette az épületet. A városi Tanács határozata alapján a Latinovits utcai részt — ma Roosevelt tér — a múzeum kapta meg.73 Takács Endre, még a Haynald utcai épületben, 1947. április 16-án összehívta a város kulturális életéért felelősséget érző bajaiakat, s megkezdte a Múzeum Baráti Körének szervezését.72 Ezen 14
