Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Kristos Vízi József: Adatok a bajai játékkészítő műhelyek működéséhez
Kriston Vízi József ADATOK A BAJAI JÁTÉKKÉSZÍTŐ MŰHELYEK MŰKÖDÉSÉHEZ Talán a véletlen is teszi, hogy e mai ünneplés mellett — témánk kapcsán — egy másik, többszörösen is félszáz éves ünneplés előestéjét, az egy hónap múltán ismét beköszöntő Karácsonyt idézhetem meg. Azt, amelynek kellékei közül városon és vidéken egyaránt sosem maradhatott el a gyermekek számára készült játék; legyen az otthoni barkácsolás: baba, faló, kisszekér, netán piacon vásárolt kis festett agyagfigura, vagy napjainkban a zsebet s gyakorta lelket is apasztó, hamar darabjaira hulló, több ezer forintos „mert a szomszédnak is van”-játékcsoda. S ha látszólag nem is fontos, mind ez ideig keveset vagy alig tudunk e jól-rosszul készített játékok megálmodóiról, a gyártó műhelyekről, azok működéséről, létezésük mindennapjairól.1 Éddig jobbára csak sejtettük, hogy a fővárosiak fülében hangzatosán csengő boltok, áruházak, készítők mellett hazánk kis- és nagyvárosaiban, településein is működtek játékkészítő üzemek, családi műhelyek. Azok, amelyek így, ünnep táján Érsekújvártól Újvidékig helyben vagy vonzáskörzetükben ellátták, elláthatták termékeikkel, a legkülönfélébb játékokkal vásárlóikat. Több, más dolga mellett ennek kutatását vállalta fel a kecskeméti Játékmúzeum 1985 végén, melyhez elnyerte az MTA-Soros Alapítvány anyagi támogatását. Az országos játékkataszter elnevezéssel illetett gyűjtőmunka során jelenleg közel 800 karton őrzi az 1880—1950 közötti évtizedek magyar, a játékgyártásra és forgalmazásra vonatkozó anyagát. Forrásaink: a korabeli monográfiák, újságcikkek, napi- és hetilapok, könyvek hirdetései, kiállítási- és reklámkatalógusok, címtárak, a Szabadalmi Tár archívuma, valamint visszaemlékezések és az ezekhez kapcsolódó adat- és tárgygy ű j tések. -A történelmi Magyarország szinte minden jelentős régióját és települését jegyző adathalmazban érthető módon figyelmünket főként az Alföld, illetve megyénk településeire fordítottuk. Ennek során leltünk több, Baján működött s játékok készítésével-árusításával foglalkozó műhelyre, illetve a velük kapcsolatos adatra. Az egyik karton tanúsága szerint özvegy Balogh Jenőné 1942-ben alapította nyolc fővel működő műhelyét, mely „Balogh-mackó” márkanév alatt állatfiguráiról lett híres, de készített és forgalmazott babákat, különböző játékárukat, linóleumtárgyakat s faárukat is a régi Haynald u. 22. sz. alatt. Baja idősebb polgárai minden bizonnyal jól emlékeznek az Erzsébet királyné útján Utry Pál és fiai által működtetett sodrony-, vas-, faáru- és vaskereskedésre, amely az 1940-es évek közepén lakkozott fajátékokkal külön is hirdette magát országos ipari vásárokon és bemutatókon. Ezt a sort gazdagította a bajai, Farkas Erzsébet nevével jegyzett műhely, amelyben a szintén korabeli reklámok tanúsága szerint 103 i I
