Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Bárth János: Baja népessége a XVII. század végén és a XVIII. század elején
azoknak el menetele után Baja Harmiczados keze alá esvén ...” (4.224—225. — Nesko Lancsucsanin.) „Attya penigh Báttyaival, úgy mint katonák Radivoj Levity névő kapitánnyal . . . Bajára ... az Töröktül pusztán hagyattatott házakban szállottak . . .” (4.160. — Petko Csernicz.) ,,. . . Töröknek Baj árul elmenetele után az Fatens több vitézló' társaival hellyébe szállván, Baját inpopulálták, és a’ holis ednéhány lakostis találtak . . .” (4.158—159. — Jovan Papics.) . . Török üdőben Gara névő . . . hellységben lakott és Bajára gyakran járván, látta akkor is jó népes hellységnek lenni Baja Várossát . . . azután Töröknek hellyébe Bajára Vég helybéli katonaságh és hajdúságh Levity és Vulin és több Hadi Tisztek alatt szállott, a’ ki is Végh hellynek tartatott, akkor is, úgy Kurucz háború előtt roppant és népes Hellységh volt Baja várossal” (4.179— 180. — Stojti Raicz.) ,,.. . Török elmenetele után Magyar és Rácz Nemzetbül álló hadi rendekkel . . .jól megh népesedett Baja várossá.” (4. 200—203. — Sztoisa Baracsanin.) ,,. . . az Fatens Töröknek Baján laktában Baracska névő faluban lakván gyakrabba bejárván Bajára, jó roppant, Törökkel népes hellységnek vallya, azután penig Török el menetele után katonák és hajdúk hellyébe szállván, úgy az Kurutz háború alatt is volt ugyan népes, de nem olyan, mind Török ideiben.” (4.195. —- Száva Béli) Az idézett vallomások sok történelmi vihart látott emberek személyes emlékei. Nem mindig pontosak. Néha túlzók, máskor túl keveset mondók. Semmiképpen nem helyettesítik a tudományos módszerekkel feltárt és megírt történelmet. A történetíráshoz azonban rengeteg adat kell, és jó adatokban a XVII. századi Baja históriája sem bővelkedik.12 Azon túl, hogy a bemutatott vallomásokban történelmi tények, adatok is megbújnak, összességükben jól felvillantják előttünk azokat az állapotokat, amelyek Baja népesedéstörténetét és általános helyzetét jellemezték a XVII. század utolsó harmadában. 100
