Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)

Bárth János: Baja népessége a XVII. század végén és a XVIII. század elején

JEGYZETEK

1 Három szekcsői tanúról : Joannes Bariról, Paulus Bubrekről és Mathias Daráról feltételezhetjük, hogy magyarok voltak. (34., 35., 36., számú tanúk)

2 KALOCSAI ÉRSEKI LEVÉLTÁR (a továbbiakban: KÉL.) II. Hp. 0.13. 154 — 240. p. A másik két vallatás, amelyben ugyanezeketa tanúkat szólaltatták meg : KÉL. II. Hp. 0.13. 100—135. p. és KÉL. II. Birt. iratválogatás 71/9. — Esetenként az utóbbi két vallatás adataival is kiegészítettük az első vallatásból kijegyzett életrajzi, migrációs adatokat. — A jegyzetünkben elsőként említett legbővebb vallatás az általunk készített dunatáji határper-kataszterben a 4-es számot kapta. A kataszter egy később megírandó összefoglaló mű adatainak tárolását, nyilvántartását és hivatkozását szolgálja. Az idézetek lelőhelyének, oldalszámának meghatározásánál már jelen tanulmányunkban is a 4-es kataszterszámot használjuk, így terjedelmes lábjegyzeteket takarítunk meg. Ha a 4-es vallatásból idézünk, a hivatkozást nem lábjegyzettel, hanem az idézet után álló, zárójelbe tett számokkal oldjuk meg. Az első szám a vallatás kataszterszámát, a második az adat oldalszámát jelenti. Ha pl. egy idézet után (4.15.) áll, a hivatkozás feloldása: KÉL. II. Hp. 0.13.15. p.

a Két tanú: az 57. számú Lazo Szubitu 60 éves sziváci és a 41. számú 80 éves Andreas Koluncsia mohácsi lakos alig mondott valamit magáról. Az 50. számú Vizo Szubotin 50 éves dautovai lakos a török ki verése után három hónapig lakott Baján, ahova Komáromból költözött. A 21. számú Joko Szavity 40 éves csurogi lakos a zentai csata előtt egy évvel, tehát 1698-ban jött Bajára. 3 évig lakott ott, és közben szabómesterséget tanult.

4 Elhanyagoljuk itt azt a körülményt, hogy Mati Joviczicza gyermekként élt Baján, és az apja katonáskodott ott, 12 évig a többi zsablyaival együtt. (4.170.)

s A másik két csoportban is akadtak zsablyai tanúk. Pl. a 60 éves Milasin Muder, aki a török alatt Baján szolgált, végül ő is zsablyára keveredett. (4.171 — 172.) Még jobb példa a 70 éves Veszelin Szkelec.-ia, aki a bácskai Kulpinban élt a török időkben, ezért a harmadik csoportban tárgyaljuk. A török kiverése után ő is Bajára szállt. 12 évig lakott ott, majd az első csoportban tárgyalt „zsablyaiakkal” ő is Zsablyára költözött. (4.166.)

i Petkó Csernicz 60 éves zsablyai tanú vallotta, hogy amikor a törököt kiverték Bajáról, (1686) már „hadakozó” ifjú volt. Őfelsége armadájával „Nagyvárad alá ment.” Ugyanakkor apja és bátyjai „úgy mint katonák” Radivoj Levity kapitánnyal Bajára költöztek. (Sajnos nem vall arról, hogy honnan.) Egy esztendő múlva követte hozzátartozóit, és Bajára ment, ahol Zsablyára költözött sorstársaival ellentétben 12 helyett csak 11 évet élt. (4.160.) Előfordulnak a vallomásokban téves adatok is. Tlyen esetekben vagy a vallomástevő fogalmazott rosszul, vagy a jegyző volt felületes. Szavo Nikoletics 50 éves zsablyai tanú pl. azt vallotta, hogy „az Szentej Harcok előtt 12 esztendőkkel, minek utána a török Bajárul elkergettetett volna” jöttek Bajára „seregestül”. (4.156 — 157.) Ebben a megfogalmazásban ellentmondás van, mivel a zentai csata (1697) és a török Bajáról való kivonulása (1686) között nem 12, hanem csak 11 év van. — Még zavarosabb Szojadin Lajos 47 éves zsablyai tanéi vallomása, aki elmondta, hogy „hadi társaival” akkor költözött Bajára, amikor a „Török Nándor Fehér várat vissza vette volna”. (1690. okt. 8.) 12 évig lakott Baján és 28 éve ment el onnan Zsablyára. 1726 — 28=1698 — 12=1686. Tehát vagy a Bajára költözés történt előbb (esetleg a jelzett időpontban egy csata után visszaköltözött ? ?), vagy a 12 év volt néggyel kevesebb;

! Lipszky J. 1808. 426. — Tanulságos, hogy a Verőcze megyei két Miholacz közül az egyik a Rácz, a másik a Sokacz előnevet viselte.

s KÉL. II. Birt. ir. válogatás 71/9 (9.10. p. 1726)

101

I