Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
Katymár és környékének Árpád-kori és középkori története
A KATYMÁR KÖRNYÉKÉNEK ÁRPÁD-KORI ÉS KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE A fentiekben elsősorban azokat a körülményeket és jogi kereteket igyekeztünk megvilágítani, melyek között az oklevelek keletkeztek, s csak a szükséges mértékben fordítottunk figyelmet azok belső tartalmára. Ez nem is lehetett célunk, hiszen akár az idézések, akár az oklevelekben található ügyek rövid összefoglalása is mérhetetlenül megnövelte volna a bevezetés terjedelmét, s az oklevelek szövegének ismeretét semmiképpen sem pótolhatta volna. Az események jobb megértését talán így is előmozdítja. Ezt szeretnénk elősegíteni azzal, hogy a következőkben — ha nagyon rövidre fogva is — ismertetjük a környék, majd az egyes települések történetét. Anyagunkat, más híján, döntő többségében az alább közlésre kerülő oklevelekből merítettük. A magyar nép életsorsának egyik legválságosabb korszakát a honfoglaláskor és az utána következő száz esztendő során élte át. Ennek a száz esztendőnek az elején és a végén két olyan esemény áll, mely nemcsak vezetőrétegünk katonai és államszervezési teherbírását tette próbára, hanem teljes mélységében felkavarta népünk életét is. Ez a két határkő a honfoglalás és István keresztény királysága.374 Az avarok és szlávok lakta, a frankok, morvák és bolgárok fennhatósága alá tartozó Kárpát-medencében 895-ben telepszenek le őseink. E terület földrajzi és politikai viszonyait ekkor már jól ismerték, hiszen korábban is elvetődtek ide, hogy a maguk hasznát keresve avatkozzanak be az egymással állandó torzsalkodásban élő népek küzdelmeibe. Egyszer a morvák, máskor a frank-bajor hercegek, királyok hívására és segítségére érkeznek, busás ajándékért és fizetségért.375 Nem könnyű az írott kútfők ellentmondó adataiból kibogoznunk, vajon melyik törzs, nemzetség népesítette be területünket a X. század folyamán. A magyar törzsszövetséget alkotó törzsek neveit egyedül Bíborbanszületett Konstantin császár munkája őrizte meg számunkra. A hét törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) szálláshelyeinek körülhatárolásával azonban, sajnálatos módon, Konstantin adós maradt.376 A törzsi szervezet felbomlása után keletkezett krónikáink, valamint Anonymus Gestája már a törzsek nevét sem ismerik. Csak vezéreket említenek és két, egymástól bizonyos mértékig eltérő vezérnévsort hagytak ránk. Anonymus bőven merít az előkelő családok hagyományaiból is, ám ezek az egyes vezéreket saját nemzetségükkel kapcsolják össze, és arra törekszenek, hogy a birtokukban lévő területeket ősi tulajdonuknak tüntessék fel.377 A zsúfolt és összekevert adathalmazból igen nehéz kihámozni a történelmi valóságot. Az eseményeket színesen és háromszáz esztendő távolából megelevenítő Anonymus így ír területünk elfoglalásáról: »... Ár-4 49
