Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A magyar állam szervezete
A XIII. században indult meg az a folyamat, amely később Eudának az ország székhelyévé alakulásához vezetett.33 IV. Béla kezdi meg a tatárjárás után Buda várát felépíteni, majd megteremti a visegrádi királyi központot; addig Esztergom és Székesfehérvár maradnak az időleges főközpontok.34 Uralkodóink azonban még Buda felépülte után is gyakran és hosszan tartózkodtak máshol, s Pest-Buda fővárossá fejlődésének folyamata újra meg újra megszakadt.35 Károly Róbert első kúriája Temesvárott jött létre, de 1323-ban Visegrádra helyezte át udvarát.36 Fia és utóda, Nagy Lajos, egy 1352-es oklevélben azt mondja, hogy udvarát állandóan Budán tartja, de a ránk maradt okmányok tanúsága szerint többször időzött Visegrádon, mint Budán.37 Zsigmond, ha egyáltalán az országban tartózkodott, szintén Budán tartotta székhelyét.38 Mátyás korában a pápai követ Budát mondja a király főszékhelyének.39 Szent István óta a jogvédelem a király feladata, ő a jogrend őre, az igazságszolgáltatás kútfeje. Ezt a feladatot részben személyesen, részben általa megbízott emberein keresztül gyakorolja.40 A magyar középkor első századainak patriarkális jogszolgáltatása kezdetben csak az egyes esetek eldöntésére törekedett.41 A király és családja köré csoportosulnak az államkormányzat legfontosabb szervei. Ezek közül első helyen a királyi tanácsot kell megemlíteni. Szent István mindkét törvénykönyvében találkozunk a királyi tanáccsal.42 László és Kálmán csak megismétlik ezt.43 A királyi tanácsban az uralkodó és családtagjai mellett főleg az udvarban tartózkodó főtisztviselők, udvari vitézek, a kúria székhelyén megforduló nagybirtokosok, bárók, megyés ispánok ülnek, kiknek száma alkalomszerűen változott.44 A központi kormányzatnak nincsen a király személyétől különálló szervezete, nincsen állandó székhelye, hanem a király lakóhelyével együtt vándorol. A központi királyi kormányzat székhelye tehát gyakorlatilag ott van, ahol a király az idő szerint tartózkodik.4'’ A királyi tanács tagjai kezdettől fogva tagjai voltak a királyi bíróságnak, a királyi kúriában működő ítélőszéknek is.46 III. Endre 1298. évi decretumának 23. cikke két nagy fontosságú alkotmányjogi elvet juttat érvényre. Ebben az ún. tanácstörvényben kimondják, hogy a király nem választhatja szabadon tanácsosait, hanem a királyi tanács tagja kell legyen az esztergomi és kalocsai érsekség egy-egy püspöke, valamint az országgyűlés által választott két nemes. A másik lényeges közjogi elv, hogy a király minden fontosabb államügy intézésében köteles meghallgatni a királyi tanácsot, mert ha nem teszi, rendelkezéseinek alkotmányos érvénye nincs.47 A tanács irányító szerepe különösen a hatalom mélypontján nőtt meg. Károly Róbert uralma első éveiben a politikai hasznosságot volt kénytelen tekintetbe venni tisztségviselői kinevezésénél, s ez a tanács öszszetételére is kihatott.48 A királyi hatalom alkotmányos irányú fejlődéséről tanúskodik az Aranybulla 14-ik, az 1231. évi dekrétum 3-ik és az 1290. évi dekrétum 14-ik és 25-ik cikkelye, mely a királyi tisztségviselőknek az országgyűlésen történő felelősségre vonásáról intézkedik.49
