Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A magyar állam szervezete
A diplomatikai szakirodalom 1308-tól számítja a tömeges jellegű okleveles gyakorlat időszakát.50 Ez így csak részben igaz. A központi hatalom hanyatlásának és a feudális nagyurak előretörésének idején (1301—1328) az oklevelek száma megcsappant. A szemben álló főurak vitás ügyüket inkább bízzák kardra, mint a királyi udvarnak az ország legnagyobb részén túlságosan kevés hatalmi (kényszerítő) eszközzel rendelkező bíróságára. Amint az anarchisztikus viszonyok lassú felszámolása megengedte, Károly Róbert ritka szerencsével, vagy inkább kitűnő emberismerettel válogatta meg tanácsosait, s az államkormányzat felelős posztjainak irányítóit.51 A XIV. század húszas éveiben fokozatosan elcsituló pártharcok után, a megzabolázott korábbi nagybirtokosok helyét elfoglaló, új vezetőrétegre támaszkodó király már szilárdan tartja kezében az ország irányítását.52 Az egymás ellen acsarkodó, szomszédjaik rovására terjeszkedni akaró urak is kénytelenek ezt tudomásul venni. A hatalom korábban nem egyszer még a jog előtt járt, most a kard csengését felváltja a bíróságokon szónokló perlekedők és ügyvédeik hangoskodása.53 Az Anjouk az államszervezet megerősítését és újjáalakítását fokozatosan, lassan, az Árpádok alatt korábban létrejött elemek felhasználásával hajtották végre.54 Károly Róbert óvatosan, lépésről lépésre haladt előre.55 Helyileg első kúriája Temesvárott jött létre, de nemsokára Visegrádra költözött át. Az 1320-as években itt kezdi meg a kisebb királyi pecsétek használatát, s ezáltal a kancelláriát is hajlékonyabb, tagoltabb, céljának jobban megfelelő intézménnyé fejlesztette.56 Károly Róbert uralkodása alatt a kancelláriai munka szervezése és annak rendszeresebbé tétele, valamint az oklevél faj ok tekintetében is olyan újításokat találunk, melyek okleveles gyakorlatunkat meghagyták ugyan az Árpád-kori alapokon, de a fejlődésnek új irányt szabtak és biztosítottak. Első oklevelei (1302—1304) a régi formák szerint vannak kiállítva, sőt van oklevél írója, aki már valószínűleg III. András alatt is működött.57 Az Anjouk nem változtatták meg gyökeresen régi joggyakorlatunkat, hanem inkább arra törekedtek, hogy szabályozzák azt, s helyes irányba tereljék.58 Az idegen gyakorlat erőszakos behozatala a nemzet megnyerése ügyének ártott volna, ezért az újítások csak később kezdik éreztetni hatásukat.50 A nemesség feletti bíráskodás a vegyesházi királyok alatt alakul át erőteljesen. Ekkor válik királyivá és országossá.60 Károly Róbertnek sikerült a Magyarország trónján eltöltött három évtized alatt egy olyan, jól működő államapparátust kiépítenie, melynek egyes ágazatai egységes elképzelés alapján, összehangoltan működtek, s az uralkodó utasításait pontosan végrehajtották. A század első éveinek zilált viszonyai után ez nagyon komoly teljesítmény.61 Az Anjouktól kezdve az ország területe a „szent korona” területe, a királyi jövedelmek és javak, a szent korona jövedelmei és javai, a király és a nemzet a szent koronában egyesül.62 A „corona regni” az államhatalom jelképe; az állam egész területének e jelkép alatt való egyesülése.63 Az államiság, a közhatalom eszménye a személyes jellegű királyi hatalommal szemben a szent korona közjogi fogalmában, személyesítésében nyer megvalósuld
