Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nagybírák
Három nappal később (december 21.) a király újabb parancsot küld a macsói bánnak, melyben egy korábbi, ugyancsak Patalát ért hatalmaskodás kivizsgálását rendeli el. A tettesek ismét Geszti Mihály emberei, akik június 22-én elvitték a falu lekaszált szénáját, két jobbágyot megvertek, 264 mérő terményt eltulajdonítottak, a gabonát learatták, ezer hold szántóföldet elfoglaltak, a jobbágyok kezét és egyéb tagjait megcsonkították.2'11 A macsói bán rábízta az ügyet a megyére. A szomszédok és határosok neve egy csonka feljegyzésben megmaradt.242 1420. január 5-én pedig Zsigmond a kalocsai káptalant is megbízza a nyomozással.243 A hatalmaskodás nagyon elfajult. 1325-ben tovább folytatódik Patala rablása.244 1432-ben aztán végre Töttös László és Geszti László kereseteik és pereik tárgyában egyezségre lépnek, s ezzel a jobbágynép szenvedése, dúlása, fosztogatása mérséklődik.245 1438-ban Albert király utasítja Garai László és Üjlaki Miklós macsói bánokat, hogy a Töttös család kárára elkövetett hatalmaskodásokat vizsgálja ki.246 A XV. század második felében megcsappan a báni oklevelek száma, az albánéi pedig az egész középkor folyamán ritkábbak. Annál érdekesebb, hogy 1462-ben Mátyás király Szentgyörgyi János albánra és Bodrog megye alispánjára bízta egy hatalmaskodási ügy (Borsód és Pathala voltak a kárvallottak) kivizsgálását.247 A szlavón és a macsói bán csupán bánsága területén ítélhetett, miért is igen kivételes engedély volt az, midőn Nagy Lajos Töttös királyi főajtónálló mesternek, aki folyton az udvarnál volt elfoglalva, megengedte, hogy szlavóniai jószágait érintő pereiben a bán ne Szlavóniában, hanem a királyi kúriában ítéljen ° főpapokkal és bárókkal együtt.248 32
