Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
Klerikusok oklevelei
KLERIKUSOK OKLEVELEI A világi hatóságok okleveleinek nagy része jogi peres ügyekről szól: tárgyuk ítélet, vizsgálat, perhalasztás, határjárás, idézés stb. Hiszen a nádor és az országbíró legfőbb ténykedése a bíráskodás, de a tárnokmester, a szlavón bán, az erdélyi vajda is bíráskodik, ami oklevélkiadással jár. Ám egyházi személyek (érsekek, püspökök, apátok, plébánosok stb.) is adnak ki okleveleket, de elsősorban olyan egyházi és világi ügyekben, melyek intézése hatáskörükbe tartozik. A klérus tagjait törvénykezési kiváltság (privilegium fori, forum privilegiatum clericorum) illette meg.298 Ennek első nyomait Kálmán törvényeiben találjuk.299 E szerint a papi rend tagjait nemcsak egyházi, de világi jogügyekben is kizárólag az egyházi bíróságok elé idézhették, kivéve a földbirtokpereket. A II. Endre és a pápa között létrejött beregi egyezmény ugyanis — régi szokásra hivatkozva — kivette az egyházi bíróság hatásköréből a birtokpereket.300 Világiak ellen azonban világi bíróságon kellett a klerikusnak perelnie.301 A püspökségeknek, káptalanoknak, apátságoknak, prépostságoknak különös helyzete volt: mindenféle ügyben bírái voltak alájuk tartozó népeiknek/102 Ez azonban földesúri mivoltukból következett, vagy a legfőbb világi hatóság által rájuk ruházott hatáskörből folyt.303 A középkori egyház nemcsak a vallási, hanem a világi hatalmat is magának követelte valamennyi hívő felett. Éppen ezért megalkotta a corpus iuris canonici-t, amely kiterjeszkedett a magánjog egész anyagának (családjog, vagyonjog, öröklési jog) szabályozására is.304 Az egyházi bíráskodás a XIII. század utolsó évtizedeiben megtalálta tartós szervezeti kereteit a vikáriusok (helynök) szentszékeiben (sacra sedes, forum ecclesiasticum).305 Az első fokú bíróság minden egyházmegyében a püspöki szentszék volt, ahol gyakorlatilag a püspök mindenkori helyettese, a helynök bíráskodott. Ítélete ellen az érseki főszentszékhez (Kalocsa, utóbb Eger), majd a prímási (Esztergom) főszentszékhez lehetett fellebbezni. A legfőbb fellebbviteli hely az apostoli szentszék, a római pápai kúria volt.306 Az egyházjogot tehát félelmetes kényszereszközökkel (interdictum, kiközösítés stb.) rendelkező bíróságok alkalmazták.307 A szentszéki bíráskodás legfontosabb formuláskönyveit a magyar egyház központjában, Esztergomban állították össze.308 A szentszék igen széles hatáskörét a magyar királyok Zsigmond korától — összhangban a világi rendek előretörésével — törvényhozási úton fokozatosan korlátok közé szorították, de az erőteljes egyházellenes lépések dacára sem vonták kétségbe elvileg a kánonjog érvényét.309 A világiaknak az egyházi törvényszék elé tartozó ügyeit Mátyás alatt részletesen szabályozták.310 A törvényben felsoroltak közül a püspöki vikárius leggyakrabban leánynegyed, hozomány- és hagyatéki ügyekben ad ki oklevelet, továbbá idézést, iktatást, kiközösítést elrendelő mandátumot. 41
