Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
Dselalzáde Musztafa lelkesedéssel verseli meg a győzők énekét: Magyarországot rémület szállta meg, A föld megrendült és reszketett Beütöttek a gyaurok országába. Hurik kerültek a hit bajnokainak kezei közé. A templomok kigyulladtak, leégtek, A füst eltakarta az eget, Az egész országot végig fölégették. A virágot egészen füstbe bocsátották.149 A magyar Batizi András pedig így kiált fel: Árvákul eladád népedet, Várasrul várasra viszik őket, Ifjakot, szüzeket, gyermekeket, Öszvekötözve hajtják el őket.159 A törökök tehát elvonultak, de a terület feladására nem gondoltak. Ibrahim nagyvezér így nyilatkozott Szapolyai János követe előtt: „Mi Lajos királyt megöltük, fejedelmi székét elfoglaltuk, abban lakmároztunk és aludtunk. Magyarország a mienk. Körmeink élesebbek a sólyoménál.”151 Tény, hogy pillanatnyilag szabad volt az ország, ám a déli területek — közöttük környékünk is — szinte teljesen néptelenül állottak. Csakhamar megkezdődött azonban a délszláv feltöltődés a balkáni országokból, főleg Szerbiából. Ez a lakosság a török miatt hagyta oda otthonát.103 Már október közepén arról hallunk, hogy bizonyos Cserni Jován „kit Fekete embernek hínak vala, ugyan ez időben támada, ki az rácokkal nagy sokan támada, és a Tiszán általa kelvin, Bács megyére jüve és minden felé sok dúlást, emberölést títete.”153 Az összegyűlt tömeg lassan egész hadsereggé növekedett. Cserni Jován behódolt az időközben királlyá koronázott Szapolyainak, aki a Tisza vidékére, a Maros torkolatához és Bács megyébe küldte Jován népét letelepedésre, hiszen a vidék úgy is pusztán állott a török beütése óta.154 November közepe táján azután a Felvidékre menekült földesurak is kezdtek lassan hazatérni, de Jován arra hivatkozva, hogy ő a földet János királytól kapta, nem engedte őket birtokaikba, sőt elfoglalta kastélyaikat, földjeiket pedig saját népének felosztotta.155 Jován székhelye Szabadkán volt, Török Bálint várában s amikor ez erőszakkal akarta visszafoglalni azt, nyílt ütközetben leverte. A magyar urak panaszra mentek János királyhoz, de az semmit sem tett Jován ellen, hiszen katonai erejére nagyon is szüksége volt.106 A szerbek jó katonák voltak s ezért Ferdinánd is igyekezett megszerezni őket. Fráter Györgynek megírta, hogy szedjen össze amennynyi hadat csak tud számára, főleg szerb lovasokat és gyalogosokat. Komáromhoz pedig szerb naszádosokat kért.167 Titkos követségek útján is igyekezett megnyerni Jovánt, mert 1527. február 27-én jelentik a királynak, hogy a küldött még nem adta át a pénzt és a nemeslevelet.158 Április 13-án azonban II. Lajos özvegye, Mária már arról értesítette fivérét Ferdinándot, hogy Jovánnak 15 000 katonája van és kész átállni a Habsburg királyhoz.159 Időközben Jován
