Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt

Dselalzáde Musztafa lelkesedéssel verseli meg a győzők énekét: Magyarországot rémület szállta meg, A föld megrendült és reszketett Beütöttek a gyaurok országába. Hurik kerültek a hit bajnokainak kezei közé. A templomok kigyulladtak, leégtek, A füst eltakarta az eget, Az egész országot végig fölégették. A virágot egészen füstbe bocsátották.149 A magyar Batizi András pedig így kiált fel: Árvákul eladád népedet, Várasrul várasra viszik őket, Ifjakot, szüzeket, gyermekeket, Öszvekötözve hajtják el őket.159 A törökök tehát elvonultak, de a terület feladására nem gon­doltak. Ibrahim nagyvezér így nyilatkozott Szapolyai János követe előtt: „Mi Lajos királyt megöltük, fejedelmi székét elfoglaltuk, ab­ban lakmároztunk és aludtunk. Magyarország a mienk. Körmeink élesebbek a sólyoménál.”151 Tény, hogy pillanatnyilag szabad volt az ország, ám a déli területek — közöttük környékünk is — szinte teljesen néptelenül állottak. Csakhamar megkezdődött azonban a délszláv feltöltődés a balkáni országokból, főleg Szerbiából. Ez a lakosság a török miatt hagyta oda otthonát.103 Már október köze­pén arról hallunk, hogy bizonyos Cserni Jován „kit Fekete ember­nek hínak vala, ugyan ez időben támada, ki az rácokkal nagy so­kan támada, és a Tiszán általa kelvin, Bács megyére jüve és min­den felé sok dúlást, emberölést títete.”153 Az összegyűlt tömeg las­san egész hadsereggé növekedett. Cserni Jován behódolt az idő­közben királlyá koronázott Szapolyainak, aki a Tisza vidékére, a Maros torkolatához és Bács megyébe küldte Jován népét letelepe­désre, hiszen a vidék úgy is pusztán állott a török beütése óta.154 November közepe táján azután a Felvidékre menekült földesurak is kezdtek lassan hazatérni, de Jován arra hivatkozva, hogy ő a földet János királytól kapta, nem engedte őket birtokaikba, sőt el­foglalta kastélyaikat, földjeiket pedig saját népének felosztotta.155 Jován székhelye Szabadkán volt, Török Bálint várában s amikor ez erőszakkal akarta visszafoglalni azt, nyílt ütközetben leverte. A magyar urak panaszra mentek János királyhoz, de az semmit sem tett Jován ellen, hiszen katonai erejére nagyon is szüksége volt.106 A szerbek jó katonák voltak s ezért Ferdinánd is igyekezett meg­szerezni őket. Fráter Györgynek megírta, hogy szedjen össze amenny­­nyi hadat csak tud számára, főleg szerb lovasokat és gyalogosokat. Komáromhoz pedig szerb naszádosokat kért.167 Titkos követségek útján is igyekezett megnyerni Jovánt, mert 1527. február 27-én jelentik a királynak, hogy a küldött még nem adta át a pénzt és a nemeslevelet.158 Április 13-án azonban II. Lajos özvegye, Mária már arról értesítette fivérét Ferdinándot, hogy Jovánnak 15 000 kato­nája van és kész átállni a Habsburg királyhoz.159 Időközben Jován

Next

/
Oldalképek
Tartalom