Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
Szegedre tette át székhelyét, mert a Bácskát felélték hadai.160 Szapolyai János az elpártolókat megbüntetni akarván, nagyobb hadsereget küldött ellenük, de ezt szétverték és Erdélybe törtek. 1527. április 13-án Gyulafehérvárott kelt levelében azt írja az erdélyi püspök, hogy a Fekete Ember kegyetlenül elűzi a krisztusi vallás híveit, nem kíméli az oltárokat és templomokat, korra és nemre való tekintet nélkül elűzi a katolikusokat.161 Jován híveinek zöme görögkeleti volt.162 Végülis július közepén Czibak Imre temesi főispán serege verte szét Jován hadát, maga Jován is megsebesült.163 A mençkülônek Török Bálint vette fejét. A szerbek azután két pártra szakadtak és némileg szétszóródtak, de vidékünket továbbra is ők népesítették be. Hoberdanecz János rác kapitány ugyanis azt jelentette még közvetlenül Jován halála előtt, hogy ha urának valami baja esne, úgy ő Bács megyébe viszi a sereget táborozni.164 A királyi Magyarország végképpen lemondott területünkről, mert amikor a megyék adóját vetik ki 1527—30-ban, abban már sem Bács, sem Bodrog megye nem található.165 1529-ben Szulajmán Bécs ostromára indult. Mohácson fogadta János király kézcsókját, majd Szekszárd, Pentele, Földvár irányába haladt tovább. Visszafelé azonban Budán átkelt a Dunán és a balparton vonult lefelé. A szultán naplója szerint egy nagy mocsárba (bizonyára az Örjegbe) keveredtek bele, ahol sok poggyászuk elveszett, sőt maga a szultáni sátor is elmaradt. A fáradalmakat azután Szent Györgyön pihenték ki s úgy mentek Bácsra.166 Nem tudjuk ugyan eldönteni a szűkszavú bejegyzés alapján, hogy az elpusztult Baja fölötti Szent Györgyről, vagy a jelenlegi, tehát a Baracskávál szomszédosról van-e szó, de így is, úgy is keresztülvonult a roppant sereg területünkön. A szerb lakosság azonban nem pusztult el, vagy ha igen, úgy gyorsan pótlódott. A magyar közigazgatási szervek ezen a területen 1526-ban egycsapásra megszűntek s az egész török kor alatt semmi nyoma annak, hogy más vidéken tovább működtek volna. Földesuraink is elmenekültek, de régi birtokaikról nem mondtak le. A környék legnagyobb birtokos családja, a roppant nagy vagyonú Töttösök örökösei, a Várdayak tudatosan gondoskodtak a jogos birtoklást igazoló okmányok biztonságba helyezéséről. Miután Baracska és a szomszédos falvak az ő tulajdonukban voltak, a levéltár sorsa elsőrendűen érdekel bennünket. A Zichy-okmánytár 11 kötetében csak 1490-ig vannak kiadva az oklevelek.167 A Töttös levéltárnak az 1470-es években Kisvárdára történt átszállítása utáni időből a Várday család levéltárában a bátmonostori uradalmat illetően alig találunk iratokat, mivel az újabbakat — bizonyára adminisztrációs okokból — a birtok székhelyén, a Bodrog megyei Bátmonostoron kezelték. Erre mutat Várday Ferenc erdélyi püspöknek Gyaluról 1524. március 31-én testvéréhez, Várday Mihályhoz intézett levele, melyben meghagyja, hogy János testvérükkel együtt a bátmonostori levéltárukat és az ott tartózkodó édesanyjukat a fenyegető török veszély elől Kisvárdára szállítsák. Az iratok azonban nincsenek a Zichy-család levéltárában. Nyilván Bátmonostoron pusztultak el a török betörésekor.168 A Zichy levéltár XVI. századi, gyér számban 62
