Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
vetkezőket kapja: minden pár után 1 pozsonyi mérő búzát, tavasziból fél pozsonyi mérő búzát, pénzben páronként 50 krajcárt. A falutól 6 pozsonyi mérős szántóföldet búzára, 6 pozsonyi mérős földet tavaszi vetésre. Ezen felül 100 font sót, 50 font faggyút, 30 öl tűzifát, 3 boglyát adó kaszálórétet.001 II. József az egyházi ügyekbe is erélyes kézzel nyúlt. Már 1785-ben jelentést kért Baracskától, hogy a helyzetet felmérhesse. A plébános szerint 1399 lélek van a faluban. Az ő gondozása alá tartozik a mintegy 1,5 órányira fekvő Gyurity puszta is, ahol 103 lélek lakik. A település egy vendégfogadóból és 7 házból áll.002 1787-ben arra utasítja a császár Bács-Bodrog megyét, hogy Baracskán segédlelkészt alkalmazzon, mert a lélekszám meghaladja a 1400-at. A másfél órányira fekvő Gyúrityot pedig lehetőleg más, közelebbi egyházhoz igyekezzen csatolni.603 1788-ban arról értesíti a Helytartótanács a kalocsai érseket, hogy a Mohácsi-szigeten lakó embereket érseksége alá rendelte és lelki gondozásukat Szántó, Dávod és Baracska plébánosaira bízta.604 Ez gyakorlatilag korábban is így kellétt legyen, mert 1758. február 5-én a baracskai temetőbe került Horváth János, akiről a halotti anyakönyv megjegyzi, hogy a szomszédos szigeten halt meg, s ez csakis a Mohácsi-sziget lehetett. A feloszlatott szerzetesrendek javaiból miseruhákat és más kegyszereket kapott Baracska 1790-ben 235 Ft értékben, ami igen tetemes összeg ebben a korban.605 Gyúrity azonban nem szakadt el Baracskától. Klinovszky Mátyás plébános (1791—1797) jelentése szerint Gyurics (így írva) tiszta katolikus. A pusztán egy beszálló vendéglőt építettek az átutazók (pro transuntis atque itinerantibus) s ezt nevezik tulajdonképpen Gyúricsnak.606 Egy emberöltővel később nagyjából hasonló a helyzet. Végh Imre plébános 1819-es jelentése szerint Baracskának nincs fiiiája. Viszont idetartozik a mintegy 3 órányira fekvő Gyurits puszta, ahol téli időben csak az állatok és azok gondozói (pásztorok, gulyások, csikósok?) maradtak, valamint az egészen elesett szegény családok.00' A gyúricsiak sokszor nem Baracskán szerezték be a háztartáshoz szükséges fűszereket, apróbb holmikat, hanem a közeli Garán, vagy Dávodon.608 Bíróságilag (úriszék) Csátaljához tartoztak, s bizonyára együtt nézték végig a baracskaiakkal, meg a helybeliekkel az 1778. december 2-án végrehajtott kettős kerékbetörést. Hettinger Márk és Czeininger Péter csátaljai németek ugyanis orvul megtámadták és több késszúrással megölték azt a jótevőjüket, aki Németországból a Bácskába kísérte és útközben pénzzel, valamint élelmiszerrel látta el őket. Mindkettőjüket lefejezték, jobb kézfejüket, mellyel a gyilkosságot elkövették levágták, holttestüket kerékbetörve végighordozták Zomborban.600 II. József kerületekre osztotta az országot. Bács megye a temesvárihoz tartozott. A kerületek élére kinevezett királyi biztosoknak külön utasítást adott. A temesvárinak meghagyta: a terület adóját egészen más szabály szerint kell kivetni, mint bárhol másutt. A parasztot itt még kímélni kell, ha nem képes fizetni. Nagy hiba, hogy a lakosok több földet vállaltak, mint amennyit jól megművelni képesek. Ezáltal nagy adóterhet vettek magukra, 194 I
