Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
minek következtében arra kell ügyelni, hogy a föld több darabra osztassák.010 Baracskán nem volt panasz a kamarai tisztek ellen, s a lakosok az urbárium szerint adóztak.011 A falu kocsmáját örmény bérlő vette ki árendába.612 Korabinszky Mátyás geográfiai lexikonja, első ilyen jellegű hazai munkánk, igen szűkszavúan csak ennyit mond: „Baraczka, ein Ung. Dorf im Bátscher Kom., liegt an der Donau”, azaz Baracska község Bács megyében, a Duna mellett fekszik.613 II. József halála után külön bizottság vizsgálta az urbárium egyes pontjait. Szepes, Sáros, Árva, Túróc, Sopron és Pozsony vármegyék véleménye szerint a jobbágyok ne költözhessenek szabadon, mert az a felvidéki megyék elnéptelenedéséhez vezetne. Ezzel szemben Bács megye a szabad költözés mellett szállt síkra, hiszen ha a jogyább engedetlen, lázongó úgysem veszi hasznát a földesúr.614 Bács érvelését természetesen a megye területére még mindig beáramló jobbágynépesség befolyásolta, amit különféle engedményekkel is elősegítettek. 1791-ben a megyék nem akarták megengedni a pálinkafőzést a jobbágyoknak. Hosszas vita után Bács és Túróc megye javaslata győzött: a jobbágy saját szükségére főzhet pálinkát.615 A XVIII. század utolsó évtizedének állapotát rögzítő Vályi-féle országleírás már hosszabban és lényeget érintőbben foglalkozik a faluval: „Baracska Ellegyes lakosú falu Báts Vármegyében, birtokos ura a Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a Duna mellett. Határja fáradságosan míveltetik, kukoritzáját, káposztáját, gabonáját melly Gyuriti pusztán szükségén felül terem, helyben szokta eladni, mivel a Dunában lévő tőkék miatt ritkán mehet oda kereskedő hajó oltson, tűzifája az uraságtól engedtetik, szoléi tsekélyek, nádgya, ha az idő és a vizek kedveznek szükségére elég. Marháit vagy Gyuriti pusztán, vagy a Mohátsi szigetekben legeltetik, harmadik osztály béli.”616 A gazdaságtörténetileg igen értékes leírásból külön ki kell emelnünk a Mohácsi-szigeten történő legeltetés említését. Itt az állattartásnak egy olyan módjával van dolgunk, melyet a Duna mentén fekvő Sárközből és a szomszédos Mohácsról egyaránt ismerünk, s melyet talán „ártéri állattartásának lehetne nevezni.617 Helytörténetírásunk még igen kevéssé használta ki az egyházi levéltárakban rejlő forrásanyagot. Pedig ezekből számos olyan kérdésre fény derül, melyet más úton-módon nem tudunk megközelíteni.618 A kalocsai érsekség, — úgy tűnik —, különösen a statisztikai felméréseket szorgalmazta. Ennek köszönhető, hogy Baracskáról 1773-tól kezdve viszonylag folyamatos, többé-kevésbé azonos szempontok szerint csoportosított számszerű adatokkal rendelkezünk. 1773-ban 240 házaspár élt a faluban, lélekszámúk 880. A mondott évben 47 halottuk volt. Templomuk jó állapotban van. A népet harangszóval szokták vasárnap 10-kor a nagymisére összehívni. 1774-ben 200 házaspár és 909 lélek élt a faluban. 31-en haltak meg. Tanítójuk Simon Márton, akinek 60 Ft körül van a fizetése. 1775-ben a lélekszám 1172, a házaspároké 254. Halott: 32. Baracska kamarai birtokon 1776-ban 275 házaspár és 1270 lélek 13* 195
