Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
Tisza közének eddig sohasem látott felprédálásával járt. Pest megyében a pusztulást 75 %-ra becsülik.24'' Mifelénk sem volt rózsásabb a helyzet. Czemin Hermann gróf császári követ útját titkára Wennern Ádám írta le. Amikor 1616-ban lefelé hajóztak a Dunán, Baját is érintették. Wennern szerint Baja ekkor nyomorult falu volt, melyet palánksánc vett körül.245 Magyarország katonai erejét Bethlen Gábor 1626-os feljegyzéséből ismerjük.240 A minket érdeklő szegedi kapitár.vság területén az alábbi török őrségek állomásoztak: lovas gyalogos Szeged 1000 1000 Titel 1000 1000 Szalankemen 1000 1000 Bács 1000 1000 Csongrád 300 300 Becse 300 300 Zombor 300 300 Calacsa 300 300 Baja 300 300 Kecskemét 300 300 Baja tehát a kisebb palánkok közé tartozott s itt felsorolt katonái inkább martalócok voltak. A török katonák száma ennél jóval kevesebb volt. A szegedi szandzsákhoz tartozó várak 1628—29- évi zsold jegyzékéből ugyanis arról értesülünk, hogy Baján 3 dzsámi-szolgát (templomi alkalmazott), 25 müsztafiz-t (várvédő janicsár), 30 ulufedzsi-t (lovas) és 8 topcsi-t (tüzér) írtak össze.247 A megmaradt lakosságnak ezeket mind el kellett tartania. Amikor Liptay Imrét 1619-ben követségbe küldik a török császárhoz, meghagyják neki, mit kell sérelmeznie. Többek között azt, hogy a szpáhik és pasák az adózást naponként növelik és feljebb verik. A dézsmát hamis kilával és iccével mérik s persze nem az ő kárukra tévednek. A rájáknak kétszer-háromszor is ajándékot kell adniok. Éjjel-nappal dolgoztatnak velük, sőt néha munkaerejüket máshová adják el.248 Veszedelemben forgott azonban a rája — lényegében a jobbágy — élete a végvári vitézek kalandozása során is. Jankofcse (Jánoshalma) palánkjára 1626-ban csaptak le és később ezt megismételték. A füleki, bujáki, szécsényi és újvári őrség 1630-ban felgyújtotta a jankovcsei elővárost, majd a közeli Sentevan és Matihad (Felsőszentiván, Mátéháza) falvakat özönlötték el és 140 kancát raboltak.249 A vidék sarcolását a török igyekezett meggátolni. Az 1627-es szőnyi békét előkészítő alkudozások során a török küldöttség ezt írta: „Szultán Szulimán török császárnak utána Mezőség tartományában lévő faluk soha a magyar uraknak sem szolgáltának, sem adót nem adtanak.” Hogy mit értett a török Mezőség alatt, azt nemsokára maga körülírja, amikor benne fekvőnek mondja Szegedet, Szabadkát, Zombort, Titelt, Baját és Kalocsát.250 Mindez per-76
