Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
visszaesni, de a szürkés-fehér, egyenes szarvú, szép magastermetű, edzett, erős, igavonásra és rideg tartásra egyaránt alkalmas, tehervonó magyar fajta Baracskán bőven megtalálta életfeltételeit. Ezért érthetetlen, hogy a szántovai kamarális uradalom ügyvédje több baracskai, szántovai és béregi lakos ellen úrbéri pert indított, s a jobbágyok földjének elvételét indítványozta „vonómarháknak hiányossága miatt.”669 A per anyagát nem ismerjük, de valószínűnek tűnik, hogy a negyedtelkes jobbágyok közül néhányan már nem tartottak vonós marhákat, hanem bérben műveltették földjüket, vagy gyalognapszámmal szolgálták meg azt. Ez viszont nem volt közömbös az uradalom szempontjából, hiszen akkor a robotot ugyancsak gyalogosan teljesítették. Erre viszont túlságosan nem lehetett szüksége az uradalomnak, hiszen a zsellérek népes rétege éppen ezzel szolgált. A maguk kertjének, kevéske földjének művelése mellett ez a réteg jelentette az uradalom számára az állandó, biztos munkaerőt. Nem hiába mondotta Deák Ferenc egyik 1834-es beszédében: „ ... a zsellérekre . .. annál nagyobb figyelemmel kell lenni, minthogy nemcsak a legszegényebbek, hanem a leghasznosabb osztályát is teszi a népnek; mert látjuk, hogy hol zsellér nincs, mily nehéz munkásokat kapni.”670 Az országban ide-oda hullámzó és a birtokosok számára annyira szükséges bérmunkaerő biztosítása volt itt a fő szempont. De Zdrahal Ferentz baracskai ispán úrnak nem voltak ilyen gondjai.671 A török búza (kukorica) termesztéséhez kurta idő alatt sok kéz kívántatott. Erre az idényre az uradalmak napszámosokat fogadtak fel.6'2 Felesleges termelvényeiket, állatállományukat a bajai piacon adták el a baracskaiak. Egy tehén ára 60 váltó forint volt.673 Egy eke, a hozzá tartozó eszközökkel 24 forinton kelt el.674 1845-ben a tisztabúza 4 ft 40 kr., a kétszeres 3, sőt már 2 ft. 45 kr., a zab 2 ft 14 garas, az árpa 3 ft. 45 krajcár.676 1847-ben a búzának pesti mérője 25 váltó forintokon megy, a zabnak 7 forint az ára. Általános ez évben a drágaság.676 Az árak természetesen a terméstől függőitek. 1841-ben ezt írja egy gazdasági megfigyelő: „Vásárainkról mindenfelől csüggesztő hírek nevelik aggodalmunkat, a bajai magdolnai vásár egyik vala az emlékezetesen fölül legrosszabbak közül, s olly gyéren valának a vevők szemlélhetők, mint néha heti vásárkor. Köz panasz emelkedett a kebelbeli és vidéki árusok részéről, s ezek is a pénzhiányt emlegeték üres sátoruk körül egymásnak. Közlöm mégis mint a marhák s termesztmények, mind más árúcikkek jegyzékét. Egy üsző előhasi 45—50 for., borjas tehén 65 for,, czímeresebb 80—90, egy pár harmadfű tinó 70—80, egypár jó igás ökör 180—200, egy meddő tehén 50—55 f., közönséges kocsis ló 70—75, jobb fajú 100—120 f., — bácskai gyapjú 60, kender 22, gerebenezett 48, legjobb 60 f. — len 60—65, középszerű dohány mázsája 15, szappany 32, szalonna 35, háj, 45, zsír 50, sajt 16, nyers faggyú 34, olvasztott 45 for., tiszta búza pozs. mérője 4 ft. 20 kr., kétszeres 3 for. 20 kr, rozs 2 fr. 56 kr., árpa 2 ft., zab 1 fr. 52 kr., kukorica 2 fr. 20 kr.”677 213 T I
