Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

visszaesni, de a szürkés-fehér, egyenes szarvú, szép magastermetű, edzett, erős, igavonásra és rideg tartásra egyaránt alkalmas, teher­vonó magyar fajta Baracskán bőven megtalálta életfeltételeit. Ezért érthetetlen, hogy a szántovai kamarális uradalom ügyvédje több baracskai, szántovai és béregi lakos ellen úrbéri pert indított, s a jobbágyok földjének elvételét indítványozta „vonómarháknak hiá­nyossága miatt.”669 A per anyagát nem ismerjük, de valószínűnek tűnik, hogy a negyedtelkes jobbágyok közül néhányan már nem tartottak vonós marhákat, hanem bérben műveltették földjüket, vagy gyalognapszámmal szolgálták meg azt. Ez viszont nem volt közömbös az uradalom szempontjából, hiszen akkor a robotot ugyancsak gyalogosan teljesítették. Erre viszont túlságosan nem lehetett szüksége az uradalomnak, hiszen a zsellérek népes ré­tege éppen ezzel szolgált. A maguk kertjének, kevéske földjének művelése mellett ez a réteg jelentette az uradalom számára az ál­landó, biztos munkaerőt. Nem hiába mondotta Deák Ferenc egyik 1834-es beszédében: „ ... a zsellérekre . .. annál nagyobb figyelem­mel kell lenni, minthogy nemcsak a legszegényebbek, hanem a leg­hasznosabb osztályát is teszi a népnek; mert látjuk, hogy hol zsel­lér nincs, mily nehéz munkásokat kapni.”670 Az országban ide-oda hullámzó és a birtokosok számára annyira szükséges bérmunkaerő biztosítása volt itt a fő szempont. De Zdrahal Ferentz baracskai is­pán úrnak nem voltak ilyen gondjai.671 A török búza (kukorica) termesztéséhez kurta idő alatt sok kéz kívántatott. Erre az idényre az uradalmak napszámosokat fogadtak fel.6'2 Felesleges termelvényeiket, állatállományukat a bajai piacon adták el a baracskaiak. Egy tehén ára 60 váltó forint volt.673 Egy eke, a hozzá tartozó eszközökkel 24 forinton kelt el.674 1845-ben a tisztabúza 4 ft 40 kr., a kétszeres 3, sőt már 2 ft. 45 kr., a zab 2 ft 14 garas, az árpa 3 ft. 45 krajcár.676 1847-ben a búzának pesti mérője 25 váltó forintokon megy, a zabnak 7 forint az ára. Álta­lános ez évben a drágaság.676 Az árak természetesen a terméstől függőitek. 1841-ben ezt írja egy gazdasági megfigyelő: „Vásárainkról mindenfelől csüggesztő hírek nevelik aggodalmunkat, a bajai mag­­dolnai vásár egyik vala az emlékezetesen fölül legrosszabbak kö­zül, s olly gyéren valának a vevők szemlélhetők, mint néha heti vásárkor. Köz panasz emelkedett a kebelbeli és vidéki árusok ré­széről, s ezek is a pénzhiányt emlegeték üres sátoruk körül egy­másnak. Közlöm mégis mint a marhák s termesztmények, mind más árúcikkek jegyzékét. Egy üsző előhasi 45—50 for., borjas te­hén 65 for,, czímeresebb 80—90, egy pár harmadfű tinó 70—80, egypár jó igás ökör 180—200, egy meddő tehén 50—55 f., közön­séges kocsis ló 70—75, jobb fajú 100—120 f., — bácskai gyapjú 60, kender 22, gerebenezett 48, legjobb 60 f. — len 60—65, középszerű dohány mázsája 15, szappany 32, szalonna 35, háj, 45, zsír 50, sajt 16, nyers faggyú 34, olvasztott 45 for., tiszta búza pozs. mérője 4 ft. 20 kr., kétszeres 3 for. 20 kr, rozs 2 fr. 56 kr., árpa 2 ft., zab 1 fr. 52 kr., kukorica 2 fr. 20 kr.”677 213 T I

Next

/
Oldalképek
Tartalom