Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - A régi lakók és az újak
Megérhette a malom tartása, mert a következő évben (1749) szaporodik számuk :495 (a 1/12 rész a Bésán uradalomé) A hely ismeretében, de a későbbi fejleményeket is tekintve, csak vízimalmokról lehet szó, melyeket magyarok, svábok és rácok egyaránt birtokoltak. A faluban is vegyesen laknak magyarok és rácok. Sűrű közöttük a gazdasági és társadalmi érintkezés. A baracskai Sümegi Gyurka például a garai Zorberovics Simonnal cserélt lovat/*96 Mint mindenütt, Baracskán is akadt garázda, izgága személy. A Baracskáról származó Sztojánt (csak keresztneve szerepel az iratokban) kerékbetörésre ítélik, mert valami gyilkossági ügybe keveredett.497 A megerősödő és színkatolikus közösség — ez a szempont nem kis szerepet játszott a bécsi kormány telepítési politikájában498 — a szomszédos Csátaljára járt át templomba. Csátalja volt Észak- Bácska legkorábbi sváb telepítésű falva. Első telepesei 1729-ben kerülnek a községbe.499 Az új lakóknak úgyszólván semmire sem volt gondjuk. Mindenki kapott egy teljesen kész és bebútorozott családi házat a megfelelő belsőséggel, gazdasági épülettel, bőségesen felszerelve a szükséges mezőgazdasági eszközökkel. A családi ház körül terült el a birtok fekete, zsíros bácskai földje.500 Vagyonikig csakhamar megerősödtek, s amikor 1734-ben Patachich Gábor érsek végiglátogatta az egyházmegyét, az addig Bajához tartozó Csátalját plébánia rangra emelte. Még ugyanebben az esztendőben szerette volna megkezdeni a templom építését. A lakosság hozzá is látott a téglák kiveréséhez, de közbejött a tél és a téglákból több ezer darab elpusztult a nedves idő következtében, meg a kamarai tisztviselők hanyagsága miatt.501 Az érsek erre személyesen ment le Csátaljára, tárgyalt a tisztviselőkkel, de a vége az lett, hogy összevesztek, és a tisztviselők a továbbiakban minden eszközt megragadtak, hogy az építkezést megnehezítsék.502 1737-ben még mindig állt a munka.50'1 Azután jöttek a nagy katonai átvonulások, jött a pestis, s a megritkult lakosság már-már lemondott az építkezésről. Végre a kincstár csak hozzáfogott a munkához, s 1745-ben az érsek felszentelhette a templomot.504 Felépítésében Baracska új lakói már tevékenyen részt vehettek. A baracskaiak, plébánosuk és templomuk nem lévén, Csátaljához tartoztak. Itt is anyakönyvezték őket. 1748-ban „Űj-Baratska” még mindig a csátaijai plébánia filiáléja.505 De már nem sokáig tart ez az állapot. 1751-ben a baracskaiak plébánost kérnek, mert elég erősnek érzik magukat annak eltartására.506 Az Gunics Lázár bajai lakos Moj ses István Korsós János társaival Sümeghi György Zelákovics János Majszter István szekcsői lakos 1 malom 1 malom 2 malom 1 malom 1 malom 11/12 malom 125
