Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
Siklós vonaláig jutottak,55 majd két nap alatt a Lánycsók—Németboly—Borjád—Ráczpetre—Turony—Szerdahely—Csehi vonalán egészen a Dráváig foglalták el kijelölt helyüket a csendőrök.56 A vajszlói csendőrőrs 13 kommunista-gyanús egyént tartóztatott le.57 Augusztus 29-én jelentik távírón, hogy a baranyavári határszakaszon az összes őrsök kijelölt helyükön vannak. Villányon, a szerb csapatokkal együtt, több család hagyta el a községet. A Duna-Tisza közti szakaszt 30-án egy szerb tiszt, Dauris francia hadnagy, Kovács százados és Róth százados fogja bejárni.58 Gosset megpróbált rendet teremteni, ezért Soós tábornokkal együtt Beremendre ment, ahol Gyorgyeviccsal, a szerb kormány megbízottjával találkoztak. A szerbek — jelenti táviraton Gosset a budapesti angol főmegbízottnak — udvariatlanul viselkedtek velük, Gyorgyevics nem írta alá az egyezkedési okmányt, mert azt kormánya megtiltotta neki. Ügy látszik — folytatja Gosset — a Dunától nyugatra betartották a kijelölt vonalat. Bácsmadaras és Kiszombor között azonban sok helyütt a demarkációs vonal előtt vannak a szerbek. A szabadkai divíziónak küldött belgrádi térképen a vonal nem egyezik meg az angol főmegbízott térképén megjelölt vonallal. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a szerbek nem tartották be az igazi vonalat a Dunától keletre.59 Az SHS határőrök még augusztus 30-án is magyar területen állottak a Dráva mentén.60 A határt 2—300 méterenként leásott, lehántott héjú akácfapóznák jelezték, melyeknek tetejére szalmacsóvát kötöztek.61 A szerbek makacskodása, alig titkolt reménye egy számukra kedvező fordulatban, egyrészt nyugtalanította a magyar kormányt, másrészt használható érvnek bizonyult a nyugat-magyarországi kérdés kedvező alakításában. Augusztus 27-én ugyan megkezdték Nyugat-Magyarország kiürítését, de 28-án megálltak az ún. ,,A” vonalon. A minisztertanácson Bánffy előadta, hogy az osztrákok csak a terület átadása után hajlandók tárgyalni. Bejelentette, hogy a szerbek megtagadták az átadási jegyzőkönyv aláírását, s a határ néhány pontját még nem lépték át. Bethlen ebben a halogatás újabb lehetőségét látta. Az e tárgyban átadandó jegyzék szerkezetének vitája során azt hangoztatták a felszólalók, hogy a baranyai helyzetre való hivatkozást előzzék meg az osztrákokkal szembeni követelések, mert fordított esetben a szerbek viszonylag gyorsan eleget tudnak tenni igényeiknek, s ezáltal nem lesz többé ok a nyugat-magyarországi terület átadásának megtagadására. A végleges határvonalat azután egy vegyes bizottság állapította meg, melynek munkálatai 1922 nyaráig húzódtak el. A határkiigazítást, — mely rendkívül kis mértékben módosította az eredeti elgondolásokat, — részletesen aligha lenne célszerű taglalni. Az érdeklődő ezt Vassel Károly vezérkari ezredes bizalmas jellegű jelentésében amúgy is megtalálja.62 4* 83
