Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
1 A visszacsatolás eseménytörténete ezzel lényegében lezárult. A bevonulásban résztvett csapatok „dicsérő elismerést” kaptak, amely kiemelte a fegyveres erő „megbízható fegyelmezettségét.”63 A későbbi eseményeket, természetesen csak röviden, még két szálon kell nyomon követnünk. A magyarországhoz csatolt területek közigazgatása megszilárdulásának bemutatása mellett az emigránsok útját kisérjük még figyelemmel. Az előzőekben már beszélőink Lindernek a szerb kormánnyal folyhatott tárgyalásairól, és említettük, hogy ezek mindegyikén az esetleges emigráció lehetőségét is felvetette, tisztázta. A kivándorlás gyakorlati megindulásáról is szólottunk, így csak annak befejezése kíván még megvilágítást. A kompromittáltak ügye, a közvetlenül érintetteken kívül, komoly gondot okozott a magyar kormánynak, a pécsi antant missziónak, de a jugoszláv kormánynak is. Gosset, ismerve a baranyai hangulatot, már a kiürítés megkezdése előtt javaslattal fordult a magyar kormányhoz. Ezt a külügyminiszter előterjesztette a minisztertanács augusztus 19-i ülésén. Gosset javasolta, hogy „a jugoszláv-magyar határ közelében, a most kiürítendő baranyai területen alakíttassák egy internálási tábor, amelyben internáltatnának mindazok, akik kommunista vagy egyéb érzelmeik miatt nem óhajtanak Magyarországon maradni, ki akarnak vándorolni Jugoszláviába. . .” Bizonyos mértékben halasztási időt kapnának a kivándorlásra, és ezen halasztási idő alatt az internáló táborban semmiféle bántódásuk nem lenne. Gosset úgy vélte, hogy a tábor katonai őrizete megvédené az internáltakat az esetleges megtorló intézkedésektől. Bethlen megemlítette, hogy a szerbek két külön vonatot rendeltek a „kommunisták” elszállítására, s lám most, hogy parancsot kaptak a kivonulásra, kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni. A minisztertanács — attól való félelmében, hogy a szállítás dolgának megakadása okot szolgáltat a kiürítés elhalasztására — igenlő választ adott Gossetnak.64 A baranyai területekről sokan Szlovéniába menekültek. Augusztus 21-re már mintegy 17 000 emigráns volt Osijeken (Eszéken), akiket barakkokban, iskolákban helyeztek el. Háromszor kaptak kenyeret és tejet naponta.65 Ezekben a napokban olyan tetemes volt az érkezők száma, hogy a belgrádi szociálpolitikai minisztérium külön megbízottat küldött ki Damjanovics Milán személyében, aki átvette a menekültek ügyeinek intézését.66 A bányászok közül 600-at a szlovéniai ólombányákban helyeztek el.67 Jászi Oszkár és Linder Béla köszönetüket fejezték ki a belügyminiszternek, amiért a baranyai menekülteket fogadta.68 Néhány nap múlva 60 bányászt a boszniai, 222-t a szerbiai bányákban helyeztek el.69 A bajai háromszögből sokan Szabadkára menekültek. Ezek jelentkezését a rendőrség elren-84
