Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - Jegyzetek
lent meg a szerző „A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése (1919—1925). Budapest, 1970- c. könyve, amelyben a kézirat dolgozatunkkal összefüggő része tömörebb megfogalmazásban került az olvasók kezébe. E témakörrel foglalkozik Kun Béláné: Bécs-Stettin-Petrográd-Moszkva. Kortárs, 1960. 4. évf. 11. sz. 635—646. — Münnich Ferenc: Budapesttől Bécsig. Kortárs, 1960. 4. évf- 8. sz. 155—161. — Kun Béláné: Kun Béla. Budapest, 1966. — Károlyi Mihályné: Emigrációban. Tiszatáj, 1965. máj. 5. sz. (XIX. évf.) — Igaz Sándor: Megemlékezés a százéves dr. Doktor Sándorról. Jelenkor, 1964- 1. sz. — Gellért Gábor: Az. igazságkereső Károlyi. Üj írás. 1965. márc. 3. sz. — Szabó Ágnes: Politikai elméleti kérdések a magyar kommunista emigrációban. TSz 1966. 368—396. — Uő: Az illegális kommunista pártmunka kezdetei a Tanácsköztársaság megdöntését követő hónapokban. PtK. 1966. 75—95. 9 Az eddig felsoroltakon kívül elsősorban a külön ezzel a kérdéssel foglalkozó Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom c. tanulmányát kell megemlítenünk. MTPBE Pécs, I960- 49—91. 10 A pécsi eset. Vörös Újság (Moszkva) 1920. máj. 30. 11 Liptai Ervinné: i. m. 48. 12 A magyar agitációs és propaganda osztályok első rendkívüli, sorrendben második értekezletén elfogadott határozatok. Vörös Üjság, (Moszkva) 1920. okt. 17. 13 „Mi újság Magyarországon” elnevezésű állandó rovat „Pécs” című cikke. Vörös Újság (Moszkva) 1920. okt. 24. 14 Uo. 15 Uo. 16 Uo. 17 „Mi újság Magyarországon” c. rovat „Baranya köztársaságról” c. cikk. Vörös Üjság (Moszkva) 1920. nov. 21. 18 „Kommunista pártmunka a reakciós Magyarországon.” Vörös Üjság (Moszkva) 1920. máj. 30. 19 Lásd például Aranyossi Magda: Csorba Mária (1874—1944) című arcképét. PtK. 1965. 2. sz. 210—215. „... a szerb megszállás idején Pécsett az egyesült szocialista párt egyik gyűlésén a Munkásotthon udvarára egyszer csak bejön egy fejkendős, proliruházatú, középkorú asszony és az utolsó sorban megáll. Rövid idő múlva odajön hozzám (Steinmetz István mérnökhöz) felszólít, menjek vele az utcára... Az utcán megmondta, hogy őt Csorba Máriának hívják, Bécsből jön és a KMP megbízásából szólít fel, hogy az onnan kapott utasítás szerint az Egyesült Szocialista Párton belül az illegális kommunista párt pécsi csoportjának munkájába én is kapcsolódjam be... Csorba Mária vezetésével meg is indult az illegális munka •.. Mari néni csakhamar igen népszerű lett, és együtt dolgoztunk utasításai alapján. 1921. augusztus 20-ig Pécs-Baranya kiürítéséig és együtt emigráltunk Eszékre —” 213. 1. 20 SKL. Baranya vm. alispáni iratok, 92/1920., 56/1921. 21 A KMP-nek ezt a jelentős állásfoglalását Babies András idézett tanulmányában így értékeli: „A KMP-nek ez a Bécsben nyomtatott és nagy tekintélyű magyarországi lapja a baranyai vonatkozásaival nem maradt hatástalanul, részben mert irányító szempontjait figyelembe vették, részben mert Baranyában is, ha nem is mindenben, hasonlóan látták a helyzetet, (i. m 74—75.) 22 A szén és a hajózás összefüggését nemcsak a KMP, hanem a jugosz-125
