Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A KMP elvi állásfoglalása a baranyai kérdésben
házi politika végső formája volt. Ezt „a veleszületett gyöngeségben kimúlt baranyai köztársaságot az események arra kárhoztatták, hogy elhomályosítsa a proletárság tisztánlátását, nehezítse az egyesek és a munkásmozgalom szempontjából még menthető megmentését... a tanulság, hogy a proletárság érdekét károsítja minden olyan taktikázás, amely akár belföldi, akár külföldi burzsoáziával való érdekközösség, polgári demokraták ígéreteinek ingoványos talaján épül.” Ezek után azt hangsúlyozza a KMP értékelése, hogy a köztársasági kísérlet nem a baranyai munkásság kísérlete, nem a forradalmi munkásmozgalom kísérlete volt, hanem a „munkásmozgalmon kívülállók. intellektuelek kis csoportjának találmánya.” A tömegek a megszállás fenntartását remélték tőle. Az értékelésnek ez a része tehát arra törekszik, hogy kétségtelenné tegye: éles különbséget kell tenni a köztársasági kísérlet szervezői, vezetői és a mesterségesen táplált reményeinél fogva e kísérletben bizakodó baranyai dolgozó tömegek között. Ezután rámutatnak arra, hogy a szerbek attól kezdve támogatják a szocialistákat, amióta tudiák. hogy megszállásuknak rövidesen vége lesz. Ez az időpont 1920 augusztusa. Különösen a megszállt területen dolgozó szerb tisztviselők szorgalmazták az SHS uralom minél további fenntartását a baranyai háromszögben. Ez, párosulva a szénbányák megtartására irányuló államérdekkel, a kisantant átmeneti Horthy-ellenségével és a jugoszláv állam „demokratikus” szellemével együttesen adott lehetőséget a szociáldemokrata és polgári radikális emigránsoknak arra, hogy kísérletet tegyenek „október szellemének” feltámasztására. ,,A magyar kommunista párt — folytatja az elemzés — azonban elejétől fogva kellő értéktelenségre szállította le ezeket az ábrándos reménykedéseket és nem fűzött illúziókat Pécsnek a kommunista mozgalom szempontjából jelentőségéhez sem.” Az annexiót. autonómiát egyaránt elítélték. ,,A párt pedig minden alkalommal azt a tanácsot adta a pécsi munkásmozgalomnak. hogy kizárólag a nevelés, szerv°7=>ti egvségbe összekovácsolás és az osztályharc kommunista politikáját folytassa. Reális és gerinces taktikát, amely tegyen meg mindent a Horthy betörés időpontjának kitolására, de számoljon a szerb kiürítés valószínűségével is . .. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a baranyai terület kézrekerítése erőinjekciót.. . jelent a kurzus részére,... de a munkásmozgalmat nem lesz .képes megsemmisíteni.” A baranyai munkásság gazdasági ereje nagy. Ezt az erőt összefogással még növelni lehet és növelni kell. Meg kell őrizni a ..mozgalom szervezeti és lelki egységét, az egymásért minden áldozatra kész proWárszolidaritást.” Ezzel a pártépítést szolgáló törekvéssel szembenálló anarchista jelszavakat a KB ismételten elítélte. Végül a feladatokat határozták meg. „A kommunista osztályfőre legsürgősebb feladatai most: a Pécsett maradó proletárok földén