Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A KMP elvi állásfoglalása a baranyai kérdésben
kormányzó úr arca haragos lesz és kemény — olvashatjuk a Jönnek című írásban. Soká várt szegény. A táborkar is jön... turáni gőggel, nyereg alatt puhított hússal, hónuk alatt gyorstüzelő akasztófával .. . Csupasz mellel vár itt rátok ez a város... Korbácsot azonban hozzatok és verjetek végig rajtuk, mert élni akartak.”176 Az eddig vázolt történeti körülmények között ültek össze a megszállt területek szakszervezeteinek küldöttei augusztus 14—15- én. A konferencia célja lényegében a munkásság gazdasági helyzetének megjavítása lett volna.176 Ezen a gyűlésen szólalt fel Dobrovics Péter festőművész, és azt ajánlotta a küldötteknek, hogy kiáltsák ki a baranyai-bácskai szerb-magyar köztársaságot.177 Nem ismerjük pontosan az eseményeket előkészítő tárgyalásokat, de ilyeneknek lenniök kellett! Hiszen Fekete Ferenc egy már előre elkészített szöveg alapján eskettette fel a jelenlévőket a köztársaságra, mely ezzel az aktussal augusztus 14-én meg is alakult. Laibachban (Ljubljana) már 15-én elterjedt a köztársaság kikiáltásának híre.178 A KMP elvi állásfoglalása a baranyai kérdésben Legújabbkori történetírásunk, párttörténetírásunk egyre több figyelmet szentel a Tanácsköztársaság leverése utáni évek eseményeinek.1 Jelentős eredmények születtek a Magyarországi Kommunisták Pártja (KMP) újjászervezésének kutatása területén is.2 Ezek a munkák megegyeznek abban, hogy a Tanácsköztársaság bukását követő esztendőkben új történelmi szakasz kezdődött a magyar munkásság, az egész magyar dolgozó nép életében.3 Nemcsak a munka megkezdésének rendkívül súlyos körülményeire hívják fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a proletárdiktatúra megdöntése „a KMP-t merőben új elméleti és szervezeti feladatok elé állította.”4 Az első öt esztendőt a támadó és a védekező harcok korszakaként jellemzik.6 Megítélésük szerint a kommunista párt legfontosabb teendője az volt, hogy illegális szervezeteit kiépítse, s ezzel egyidejűleg harcoljon az illegalitás áttöréséért, a dolgozó tömegek megnyeréséért az ellenforradalmi rendszer elleni küzdelem kibontakozása érdekében.8 1919. augusztus és 1925. tavasza közötti időszak periodizálása során az első, 1925-ig terjedő éveket „a kommunista sejtek kiépítése, tapasztalatok szerzése, az agitációs propagandamunka” korszakaként határozzák meg a szerzők.7 A Tanácsköztársaság leverése utáni problémák vizsgálatában Szabó Ágnes végzett úttörő munkát. Figyelemre méltó törekvése a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom összefüggéseinek szerves egységgé való összekapcsolása. Nem kerüli meg, nem mossa el a legkényesebb problémákat sem. Így a párt újjászervezésének kezdeteit vizsgálva szól a párt baranyai kérdéssel kapcsolatos álláspont-
