Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - Jegyzetek

201 A pécsi kormánybiztos a pécsi helyzetről. BFÚ. 1920. szept. 4. 202 Mi készül Pécsett? BFÜ. 1920. aug. 29. — Minderről a Kaposvári Krpk. is tudott. HL. Kaposvári Krpk. Nyilvántartó osztálya 731/1. 203 Gróf Károlyi Mihály eltűnt Prágából. BFÚ. 1920. okt. 6. „Károlyi legutóbb angol lapokban adott interjút, hogy Prágából szervezi az új magyar forradalmat.” 204 Károlyi Mihály nem tűnt el, csak visszavonult. BFÚ. 1920. okt. 9. Az októbristák sajátos politikai elképzeléseiknek megfelelően szerették volna kihasználni az adott történelmi pillanatot. Mielőtt elgondolásaikról szól­nánk, meg kell jegyeznünk, hogy mi az itt szereplő és októbrista megjelölés körébe tartozó politikusokat — függetlenül attól, hogy egyéni politikai fejlő­désük a tárgyalt időszakig hogyan alakult, az adott helyzetben az ország és Baranya népének jövőjéről részleteiben milyen elképzeléseik voltak, hogy mi­lyen volt az egymáshoz való, illetve egymás politikai felfogásához, világszem­léletéhez való viszonyuk — olyan egységes táborként fogjuk fel, melyet, ha lazán is, de pillanatnyilag összetartott az a remény, hogy sikerül feltámasz­tani és életképessé tenni az 1918 októberében megszületett, polgári demokra­tikus berendezésű Magyarországot. Miből indultak ki baranyai politikájukban? Szerintük: „... az európai probléma lényege abban áll, vájjon sikerülni fog-e az európai gazdasági or­ganizmus haladó anyagi és szellemi csereforgalmát helyreállítani.” A „csere­forgalom” helyreállítása módozatainak mérlegelése során arra a meggyőző­désre jutottak, hogy az ú. n. angol út a legelfogadhatóbb. Ez „egyaránt hadat üzen úgy a kapitalizmusnak, mint a militarizmusnak, úgy a tőkések, mint a munkások osztályuralmának... ” (Jászi Oszkár: Magyar Kálvária, magyar feltámadás. II. kiad. Bécs, én. 155.). — Ilyen alapon születhetne meg egy „a felszabadult föld erőit szövetkezetileg hasznosítható, antikapitalista” Európai Egyesült Államok. A világ — a nyugati polgári világ ! — idegesen reagál min­denre, ami a bolsevizmusra, annak létére, terjedésére utal. Ebből következően „kezdettől fogva” világos volt előttük, hogy a külföld megéx'tésére és segítsé­gére csak úgy számíthatnak, ha meg tudják győzni őket arról, hogy „a fehér terror már nem is a bolsevizmus ellen irányul, hanem mindenki és minden ellen, aki és ami a demokráciát jelenti és ha erről olyanok tesznek tanúságot, akikről külföldön is köztudomású, hogy a bolsevista kalandtól teljesen távol állottak és minden ilyenfajta irányzattól továbbra is távoltartják magukat. Ezek lennének ők, a „nem kompromittált” emigránsok. Elvileg helyes poli­tikát csak abban az esetben lehet folytatni, ha ragaszkodnak az októberi for­radalom alapelveihez és a köztársasági államformához (Garami Ernő: For­rongó Magyarország. Leipzig-Wien. III. Kiad. 206.). A megalakuló új kormány­nak nem „a különböző demagóg klubbok embereiből” hanem a „régi pártonkí­­vüli, megbízható és progresszív hivatalnokokból kell állni... akik a szoci­alista pártra és a kisparasztokra támaszkodnának. Egy ilyen társadalmi ösz­­szetételü parlamenti többség biztosíthatná az októberi forradalom eredmé­nyeit.” Ez a politikai rendszer következetesen végrehajtaná az októberi prog­ramot, mely a politikai és szociális forradalom végbemenetelét jelentené. A feudális nagybirtokosság helyét a parasztság foglalná el, széttörvén a feuda­lizmus gazdasági rendszerét és helyébe tévén a kisparaszt parcella gazdálko­dását. Október beteljesülése jelentené Magyarország kormányzatának és köz­­igazgatásának teljes demokratizálását, az összes demokratikus „közszabadsá­gok” biztosítását. Bár az októbrista vezetők mindezt a forradalom és uralmuk esemé­nyeit, azok tanulságait vizsgálva állapították meg, a baranyai kérdésben is ezekből az alapelvekből kiindulva foglalnak állást, dolgozzák ki taktikájukat, t 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom