Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - Jegyzetek
201 A pécsi kormánybiztos a pécsi helyzetről. BFÚ. 1920. szept. 4. 202 Mi készül Pécsett? BFÜ. 1920. aug. 29. — Minderről a Kaposvári Krpk. is tudott. HL. Kaposvári Krpk. Nyilvántartó osztálya 731/1. 203 Gróf Károlyi Mihály eltűnt Prágából. BFÚ. 1920. okt. 6. „Károlyi legutóbb angol lapokban adott interjút, hogy Prágából szervezi az új magyar forradalmat.” 204 Károlyi Mihály nem tűnt el, csak visszavonult. BFÚ. 1920. okt. 9. Az októbristák sajátos politikai elképzeléseiknek megfelelően szerették volna kihasználni az adott történelmi pillanatot. Mielőtt elgondolásaikról szólnánk, meg kell jegyeznünk, hogy mi az itt szereplő és októbrista megjelölés körébe tartozó politikusokat — függetlenül attól, hogy egyéni politikai fejlődésük a tárgyalt időszakig hogyan alakult, az adott helyzetben az ország és Baranya népének jövőjéről részleteiben milyen elképzeléseik voltak, hogy milyen volt az egymáshoz való, illetve egymás politikai felfogásához, világszemléletéhez való viszonyuk — olyan egységes táborként fogjuk fel, melyet, ha lazán is, de pillanatnyilag összetartott az a remény, hogy sikerül feltámasztani és életképessé tenni az 1918 októberében megszületett, polgári demokratikus berendezésű Magyarországot. Miből indultak ki baranyai politikájukban? Szerintük: „... az európai probléma lényege abban áll, vájjon sikerülni fog-e az európai gazdasági organizmus haladó anyagi és szellemi csereforgalmát helyreállítani.” A „csereforgalom” helyreállítása módozatainak mérlegelése során arra a meggyőződésre jutottak, hogy az ú. n. angol út a legelfogadhatóbb. Ez „egyaránt hadat üzen úgy a kapitalizmusnak, mint a militarizmusnak, úgy a tőkések, mint a munkások osztályuralmának... ” (Jászi Oszkár: Magyar Kálvária, magyar feltámadás. II. kiad. Bécs, én. 155.). — Ilyen alapon születhetne meg egy „a felszabadult föld erőit szövetkezetileg hasznosítható, antikapitalista” Európai Egyesült Államok. A világ — a nyugati polgári világ ! — idegesen reagál mindenre, ami a bolsevizmusra, annak létére, terjedésére utal. Ebből következően „kezdettől fogva” világos volt előttük, hogy a külföld megéx'tésére és segítségére csak úgy számíthatnak, ha meg tudják győzni őket arról, hogy „a fehér terror már nem is a bolsevizmus ellen irányul, hanem mindenki és minden ellen, aki és ami a demokráciát jelenti és ha erről olyanok tesznek tanúságot, akikről külföldön is köztudomású, hogy a bolsevista kalandtól teljesen távol állottak és minden ilyenfajta irányzattól továbbra is távoltartják magukat. Ezek lennének ők, a „nem kompromittált” emigránsok. Elvileg helyes politikát csak abban az esetben lehet folytatni, ha ragaszkodnak az októberi forradalom alapelveihez és a köztársasági államformához (Garami Ernő: Forrongó Magyarország. Leipzig-Wien. III. Kiad. 206.). A megalakuló új kormánynak nem „a különböző demagóg klubbok embereiből” hanem a „régi pártonkívüli, megbízható és progresszív hivatalnokokból kell állni... akik a szocialista pártra és a kisparasztokra támaszkodnának. Egy ilyen társadalmi öszszetételü parlamenti többség biztosíthatná az októberi forradalom eredményeit.” Ez a politikai rendszer következetesen végrehajtaná az októberi programot, mely a politikai és szociális forradalom végbemenetelét jelentené. A feudális nagybirtokosság helyét a parasztság foglalná el, széttörvén a feudalizmus gazdasági rendszerét és helyébe tévén a kisparaszt parcella gazdálkodását. Október beteljesülése jelentené Magyarország kormányzatának és közigazgatásának teljes demokratizálását, az összes demokratikus „közszabadságok” biztosítását. Bár az októbrista vezetők mindezt a forradalom és uralmuk eseményeit, azok tanulságait vizsgálva állapították meg, a baranyai kérdésben is ezekből az alapelvekből kiindulva foglalnak állást, dolgozzák ki taktikájukat, t 113
