Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Svedak András, Szakács János, Hanák József, Vranics Koszta, Schubert Gyuláné, Ölveczky Józsefné, Várnai Leóné, Buday Irén és még többen, akiknek aláírása azonban olvashatatlan. A határozott fellépésnek volt is eredménye, mert egyidőre a szerbek abbahagyták a tisztviselői kar zaklatását. Magyar irredenta. Amig a magyar tisztviselői kar a maga teljes passzív rezisztenciáját állította szembe a szerbek törekvéseivel, a társadalom sem maradt tétlen. A szerbek politikai, közigazgatási és gazdasági nyomása végül is arra kényszeritette a magyarokat, hogy szervezett ellenállást kíséreljenek meg. 1919. julius havában alakult ki az első irredenta szervezkedés. Nem fegyveres ellenállásra gondoltak szervezői, hanem a közigazgatásban, oktatásban jelentkező szerbesitési törekvésekkel szemben a magyar kultúrának ápolását tűzték ki célul még pedig szellemi fegyverekkel : egyházi énekekkel, műkedvelői előadásokkal, dalárdával, stb. Az első irredenta mozgalom élén Horváth Endre postafőnök, Wessely Lipót kárpitosmester és Binder János ács állottak. Minthogy a szerbek akkor minden szervezkedést eltiltottak, a szervezkedés formájául a kongregációt választották s megalapították a Szent József férfi kongregációt, ami ellen az akkori bajai belvárosi plébános, a pánszláv érzelmű Budanovics Lajos sem tiltakozott. Gebhardt Dezső, majd az utódjául megválasztott Schmidt Ferenc ipartestületi elnökök készséggel bocsájtották e célra az iparos kör helyiségeit rendelkezésre, sőt a kör nevében irodalmi estek rendezését és finanszírozását is vállalták. A dalárdát itthon tartózkodó főiskolásokból és fiatal tanitókból szervezték meg. A műsort mindig úgy állították össze, hogy abban, vagy a konferálásban alkalom nyílott a magyarsághoz néhány buzdító szót intézni s a csüggedő reménységet ébrentartani. E téren különösen jeleskedett néhai Horváth Endre postafőnök. Egyes szereplők túlbuzgósága mégis felkeltette a rendőrség figyelmét úgy, hogy a műkedvelői előadásokat abba kellett hagyni. Az egyik előadáson műsoron kívül szavalásra jelentkezett ugyanis Hollósy Endre, aki pár perccel az előadás megkezdése előtt érkezett haza vidékről, úgy, hogy a rendezőségnek nem volt alkalma vele az elszavalandó költeményről tárgyalni. Minthogy közismerten jó szavaló volt, ezzel nem is sokat törődtek. A konferálás tisztét az estén dr. Stern József ügyvéd látta el, akinek a színpad mögött csak annyit mondottak, hogy Hollósyt konferálja be szavalásra. Dr. Stern József eleget is tett a megbízatásnak s különösen felhívta a figyelmet az ismert műkedvelő szavalóművészre s az általa előadandó költeményre. Képzelhető a konferanszié elképpedése, amikor hallotta, hogy Hollósy Endre Petőfi Sándornak a „Rab oroszlán“ című költeményét szavalja. A szerb tisztek és a rendőrség vezetői rögtön eltávoztak az előadásról s másnap beidézték a rendőrségre Gebhardt Dezső elnököt, Hollósy Endre szavalót és dr. Stern József ügyvédet. Dolinka Vazul főispán 109
