Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
„nemzetiségi megkülönböztetés nélkül azon fáradozott, hogy a magyarok, bunyevácok és a szerbek között a testvéri együttműködéshez szükséges harmónia és felekezeti béke meglegyen.“ Cenzúra. A szerbek azonban nem nagyon törekedtek a harmóniára, sőt most már a Narodna Uprava is elérkezettnek látta az időt a szellemi élet fokozottabb ellenőrzésére ; 203/kig. 1919. sz. alatt iktatott rendeletével cenzúra alá helyezte a külföldi lapokat. Magyar rendeletek végrehajtásának megtiltása. A 330/kig. 1919. sz. alatt iktatott miniszteri rendelet pedig megtiltotta a Magyarországról érkező megkeresések teljesítését. Ennek a rendelkezésnek fontos közjogi jelentőségű háttere is volt. Ugyanis Magyarországon 1919. januárjában gróf Károlyi Mihály miniszterelnök rendeletileg kibocsátott „Néptörvényekkel“ kormányzott. Uralma lényegében diktatúra volt. Az ország helyzete sem belpolitikailag, sem külpolitikailag, sem gazdaságilag nem javult s az elégedetlen politikai pártok, érdekcsoportok a nemzetgyűlés összehívását sürgették. Abban az időben járt Magyarországon Calvin Coolidge amerikai szenátor s áttanulmányozván a politikai és gazdasági viszonyokat, ugyancsak a nemzetgyűlés összehívását ajánlotta. A belügyminiszter arra kérte Coolidgét, hogy járjon közbe a megszálló hatalmaknál, akik a fegyverszüneti szerződés értelmében „ideiglenesen“ (?) megszállták az országot, hogy ott is megtarthassa Magyarország a választásokat. Erre Coolidge nem vállalkozott, hanem a csonkaterületen való választást ajánlotta, amibe viszont a magyar kormány nem akart belemenni, mert ez szerinte a megszállt területek feladását jelentette volna. Amikor a belső elégedetlenség a robbanásig feszült, a magyar kormány komolyan foglalkozni kezdett a választások kiírásának gondolatával. A szerbek erről kiterjedt kémszervezetük utján tudomást szereztek, attól tartottak, hogy a magyar kormány a megszállt terülekre is kiterjedőleg intézkedni fog a választások megtartása iránt s ezért tiltották el a magyar miniszteri rendeletek végrehajtását. A magyar kormány gondolt is arra, hogy a megszállt területek magyarságával képviselőket küldet a parlamentbe titkos — pártok közötti megegyezéssel — egyhangú választás alapján, a szerbek azonban tudomást szereztek erről a tervről és a Narodna Uprava 1919. évi január 18-án kiadott s a városnál 819. sz. alatt iktatott rendeletével megtiltotta a megszállt területen lakóknak akár a szavazásban, akár a magyar parlamentben való részvételt. A szerb kormány és exponense: az önállóságában egyébként naprólnapra jobban korlátozott újvidéki Narodna Uprava igyekeztek a rendeletek egész tömegével elvágni azokat a politikai, pénzügyi, kulturális és 85
