Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
is. A kettő közötti valutáris különbség sok zavart okozott a gazdasági életben, amit még növelt az is, hogy a gyenge határzár következtében állandóan szivárgott be a magyar korona. A szerb kormány a pénzügyi forgalom nehézségein segítendő, 1919. január 3-án megtiltotta a magyar korona és a bolgár leva behozatalát, a Narodna Uprava pedig 1919. január 4-én 143/kig. 1919. sz. a. iktatott rendeletével a belgrádi pénzügyminiszter rendelkezésére hivatkozással elrendelte a magyar 1, 2, 10, 20, 25, 50, 100, 200, 500, 1000 és 10000 koronás bankjegyek és a bolgár papírpénzek lebélyegezését, ami 1919. január 7-én kezdődött és 1919. január 20-ig tartott. Útlevéllel utazók legfeljebb 1000 koronát hozhattak magukkal. A dinár kivitelét eltiltották. Az átszámítási árfolyamot akként állapították meg, hogy 1 dinárt 2 koronával tettek egyenlő értékűvé. 1919. február 1-én a dinár átszámítási árát két és fél koronára emelték fel. A lebélyegzés hírére olyan tömegű korona bankjegy áramlott át a határon, hogy a szerb kormány a Il-ik kibocsátású világosabb színű 20, 25, 200 és 5C0 koronás bankjegyek lebélyegzését teljesen eltiltotta. A lebélyegzés Baján valóságos üzletággá fejlődött. A lebélyegzési határidő letelte után is sok pénzt csempésztek be s bélyegeztek le. Sokan sokat kerestek ezzel a művelettel. A szerb kormány a pénzlebélyegzést jövedelmi forrásul is felhasználta ; egyidejűleg ugyanis elrendelte az adók erőteljes behajtását. Az egyes adózók hátralékait levonta a lebélyegezés végett bemutatott öszszegekből. Á prosireni senát (kiszélesített tanács) működése és tagjai. A Narodna Uprava a törvényhatósági bizottság jogkörét az úgynevezett kiszélesített tanácsra (prosireni senát) ruházta, mely állott a tanácstagokból és a főispán által kinevezett — túlnyomó részben szláv nemzetiségű — bajai polgárokból. Ami kis önkormányzatot a szerb kormány meghagyott, azt a prosireni senát utján gyakorolta a város polgársága. 1919. január 4-én választotta meg a kiszélesített tanács Dolinka Vazul elnöklete alatt tartott ülésen Budanovics Lajost — ma szabadkai püspököt — belvárosi plébánossá. A szerb főispán a kiszélesített tanácsba a következőket nevezte ki : dr. Valentin Emil, dr. Kiss Péter, Grigorievics Milutin, Gyulanszky Lajos, Kricskovics Mihály, Pastrovics Sándor, Lovretics József, Jerkovics György, Karlicskó Mátyás, Katanics Sándor, Majorcsics Szilveszter, Gyukics Lázár, Ikotics János, Vukoszanovics István, Hadzsics Kálmán, Resics Dénes, Masirevics Milan és Jankovics Milan bajai polgárokat. Bajaszentistván képviseletében Vuics Izsákot, Sámán Jakabot, Hárs Richárdot, dr. Tantos Gyulát, Ivies Mátyást, Beke Mihályt, Vuics Sándort és Bene Józsefet rendelte be a főispán. A plébánosválasztás dr. Vuics Makszim akkori főjegyző javaslatára egyhangúan történt. Dr. Vuics Makszim Budanovics Lajost, mint a bunyevác öntudatra ébredésnek harcosát ajánlotta a tanácsnak jóakaratába ; dicséretére a jkv. szerint azt hozta fel, hogy 84
