Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)

Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)

tegyék ie az esküt ; annak engedelmeskedjenek és parancsait hajtsák végre. Dolinka Vazul felolvasta szerb nyelven az eskümintát, valamint az Újvidéki Népkormány néhány vonatkozó rendelkezését, amelyeket magya­rul a szerb főispán magyarázott meg. Ezután felhívta azokat, akik állásukban meg akarnak maradni, hogy tegyék le az esküt. A felhívásra szólásra jelentkezett dr. Borbiró (Vojnics) Ferenc pol­gármester s kijelentette, hogy egyrészt, mint polgármester, Baja város Magyarországhoz való ragaszkodásának jelképéül, megtagadja az eskü letételét, de megtagadja másrészt a saját személyében is, mert nem óhajt a szerb államnál szolgálatot teljesíteni. Azután hosszabb beszédet intézett a tisztviselőkhöz, melyben hang­súlyozta, hogy senkit sem akar az eskü letevésére rábírni, de nem is akar arról senkit lebeszélni. Mindenki döntsön lelkiismerete és egyéni kö­rülményei szerint, végül mégis azt ajánlotta, hogy főként a város pol­gársága és a közigazgatás zavartalanságának biztosítása érdekében tegyék le az esküt. A tisztviselők rossznéven vették, hogy Borbiró (Vojnics) Ferenc dr. polgármester előzőleg nem tájékoztatta őket a kívánt eskü szövegét ille­tően, miután azonban úgy látták, hogy a Narodna Upravára leteendő eskü szövege őket magyarellenes cselekedetre, vagy hazafiatlanságra nem kényszeríti, rövid megbeszéléseik során kialakult álláspontjuknak megfe­lelően elhatározták, hogy az esküt leteszik. Nincs lényegesebb jelentősége annak, hogy eskünek, vagy fogada­lomnak minősitjük-e azt az együttesen elmondott szöveget, melynek alap­ján továbbra is hivatalukban maradhatnak a tisztviselők. A lényeg az, hogy a szöveg — mely egyébként az aktusról felvett jegyzőkönyvvel együtt eltűnt — a szerb állam javára hűségnyilatkozatot nem tar­talmazott. A jelenlevő Meskó Zoltán magyar kormánybiztos a magyar kor­mány utasítására hivatkozva, ugyancsak az eskü, illetve a fogadalom letevésére hívta fel a tisztviselőket, mire azok dr. Vojnics Tunics István szerb főispán által felolvasott szöveg szerint az esküt le is tették. Az eskü kivétele után dr. Vojnics Tunics István főispán kijelentette, hogy miután névszerint nem állapították meg, hogy kik voltak jelen az eskütételnél, erről még aznap jegyzőkönyvet vesznek fel s azt mindenki­nek alá kell írnia, mert csak az kap fizetést, aki a jegyzőkönyvet aláírta. A jegyzőkönyvet fel is vették s az valószínűleg a szerb főispáni elnöki iktatóba került. A tisztviselők közül csak dr. Bernhart Sándor pol­gármester tagadta meg a jegyzőkönyv aláírását, mert nem akart a szerb impérium alatt szolgálatot teljesíteni, 1918. december 17-én 21013/1918. sz. alatt iktatott beadványával le is mondott állásáról. Á postahivatal esküje. 1918. december 18-án, vasárnap Zsivuljevics Ante ezredes és dr. Vojnics Tunics István főispán megjelentek a postán s a postai tisztvise­­selőktől is esküt vettek ki a Narodna Upravára. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom