Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Dr. Borbiró (Vojnics) Ferenc polgármester lemondása. Nyugvópontra jutott e közgyűlés keretében a polgármesterkérdés is. A polgármester, a heves támadások miatt, melyek a polgárőrség szervezése terén állítólag elkövetett mulasztások és a városból való távozása miatt őt érték s nyilván azon ellentétek miatt is, melyek közte és a bajai Nemzeti Tanács között fennforogtak, — november 10-én — beadta a városi irattárban 19150/918. kig. szám alatt elfekvő lemondását, melyet a nyomtatott beadvány négy oldalára terjedő szöveggel indokolt. A lemondást tartalmazó beadványt minden bizottsági tagnak kikézbesittette. A beadványt, mely részben védirat, részben vádirat, egész terjedelmében közöljük, mert benne az egyéni — szubjektív — tényezők, szerencsés összhangban vannak a teljes tárgyilagosságra való törekvéssel s alkalmasak arra, hogy a helyes megvilágításba helyezzék úgy dr. Borbiró Ferenc polgármester, mint akár más vezető szereplőinek egyéniségét. 19150/kig. sz. 1918. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság I A polgármesteri állásról, melyet csak a törvényhatósági bizottság egyetemének előlegezett bizalma alapján foglaltam el — miután úgy érzem, hogy a polgármesteri működés sikeréhez, különösen a mai rendkívüli időkben okvetlenül szükséges bizalom a polgárság tekintélyes részében személyemmel szemben megingott — tiszteletteljesen lemondok. Elhatározásom előzményei és részletes megokolása a következő : Figyelvén az eseményeket, folyton élénkebb lett bennem az aggodalom, hogy a közrend veszélyben van s magunknak kell akcióba lépni, hogy ezen városról a veszély elhárittassék. Bizonyosra veszem, hogy az első, de lehet, hogy az egyetlen polgármester voltam az országban, aki ezzel a kérdéssel ily értelemben foglalkozott. Aki — szemben azzal, hogy idevonatkozólag hivatalos utasítás csak november 6-án adatott ki, — már október 24-én cselekvésre határoztam el magam és pusztán saját kezdeményezésemből, felhívtam az akkor egyedül szolgálatban lévő Oltványi rendőrkapitányt polgárőrség szervezésére, amelynek vele rögtön közölt tervezetem szerint négy feladata lett volna. Az első a hírszerzés. Ebből rész jutott volna minden jó érzésű bajai polgárnak, akinek bármi utón valami olyan jelenség, amelyről jó tudni a hatóságnak. Ide vonatkozólag azt a megnyugtatást kaptam, hogy a rendőrségnek van ilyen szervezete s annak csak kiterjesztésére lesz szükség. A második feladat az erkölcsi ráhatás lett volna. Ha olyan nyugtalanságról értesül a hatóság, amelynek elsimítására elegendő lett volna a felvilágosító, a megértető, a megnyugtató beszéd, azokhoz kiküldöttünk volna olyan köztiszteletben álló egyéneket, akiktől az ilyen jó hatás remélhető lett volna. Ezek egyúttal kivették volna az illetőkből azt, hogy a lelkűknek mi fáj s a panaszokon a lehetőségig azonnal segítettünk volna. A harmadik feladat lett volna a járőr-szolgálat, különö-60
