Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
kiróva, most csupán a jegyzékbe vett 22 egyénre az 1918. és 1919. évekre 12.731.600 koronát vetettek ki. Az előírást egy dr. Bekljanov nevű pénzügyminiszteri titkár eszközölte a zombori szerb pénzügyigazgatóságtól. Az államtitkár a miniszterrel folytatott tárgyalás után hozzájárult az adóbehajtásnak nyolc napra való elhalasztásához s a panaszok kivizsgálását is megígérte. E célból ki is küldötte dr. Terics pénzügyi delegátust Bajára. Érkezésének hírére a Bajai Iparoskor vezetősége gyűlésre hívta össze az érdekelteket. Az „adózók nagygyűlését“ 1919. november 21-én tartották meg néhai Tománovics György földbirtokos elnöklete alatt az Iparoskörben. A gyűlésre küldöttségileg meghívták dr. Terics és dr. Bekljanov pénzügyi delegátusokat, akik német nyelven tartott beszédjükben kijelentették, hogy ők nem tekintik irányadóknak a magyar törvényeket. Pénzügyminiszterük utasításához képest ötmillió korona hadiadó előleget kérnek és ebből nem engedhetnek. Kijelentették, hogy a szegény emberektől nem kérnek hadinyereségadót, csak azoktól, akik a háborúban milliókat kerestek. A nagygyűlés az ötmillió előleg előírását tudomásul vette s egyben a kivetésnek irányítása végett hat tagú bizottságot választott, melynek tagjai lettek : néhai Tománovics György elnök, Lőwy Manó és néhai Cserba György kereskedők, Kozma Ferenc és néhai Hanák Géza iparosok s néhai dr. Valentin Emil ügyvéd. A két pénzügyminiszteri kiküldött azonban nem igen vette igénybe a hatos bizottság munkásságát, hanem kíméletlenül kezelte az adóprést. Sorba kézbesittették ki az azonnali fizetésre szóló fizetési meghagyásokat s ahol nem fizettek, ott rögtön foglaltattak is, sőt a legtöbb esetben rögtön elvitették a lefoglalt tárgyakat. A kíméletlen adóbehajtás, melynek a kincstári szemponton kívül kétségtelenül politikai céljai is vol'ak, végletekig elkeserítette a bajaiakat s elhatározták, hogy újabb panasszal fordulnak Belgrádhoz. A küldöttség ismét leutazott és felkérte Matics Márton dr. szkupsztina képviselőt, hogy Davidovics Ljuba miniszterelnökhöz vezesse. Matics Márton dr. erre vállalkozott is. A miniszterelnök a belgrádi szkupsztinában fogadta a küldöttséget, melynek szónokai az igazságtalan s a polgárságot anyagilag teljesen tönkretevő adóztatás felülvizsgálását kérték. A miniszterelnök meghallgatta a küldöttséget s kijelentette, hogy hajlandó a bajai és bácskai adóztatás kivizsgálására kormánybiztost küldeni. Egyben megkérdezte a küldöttséget : elfogadják-e Matics Márton dr.-t kormánybiztosnak ? A küldöttség tagjai voltak : Vukasinovics István, Klein Emil, Lőwy Manó, Klein Rezső, Utry Lajos. A küldöttség nevében ismét dr. Vuich Maxim beszélt. Matics Márton dr., aki szkupsztina-képviselősége előtt a zombori magyar munkásbiztositó pénztárnak volt kis hivatalnoka, úgy az állatrekvirálás, mint az adóügyben annyi jóakaratot tanúsított a bajaiak iránt, hogy örömmel fogadták a miniszterelnök döntését. így került Matics Márton dr. adókormánybiztosi minőségben Bajával vonatkozásba, ahová 1919. szeptember 21-én érkezett meg. Az utcán nagy tömegek várakoztak reá. A vasúti állomásról egyenesen a városházára hajtatott, ahol a szokásos tisztelgő látogatások fogadása után meg137 I
