Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
(Hechtl) József dr., Kocsis János dr., Korán (Kratochwill) Géza, Lovas Gyula. Tíz és félmázsa tengerit kerestek fejenkint. Nincs talán minden humor nélkül, hogy, amikor a legjobban ránehezedett a szerb megszállás minden gondja, terhe és zaklatása a bajai magyarságra, akkor élclap is jelent meg a szinen. 1919. december 20-án jelent meg a „Kacsa“ első száma. Az élclap szerkesztői Klein Ernő dr., Kollár Kálmán dr., Devich Dezső, Jelenszky Adorján és Kálmán Imre voltak. A művészeti részt Bajai S. József szerkesztette. Nevezetessége a lapnak, hogy Dezső Alajos, a világhírre emelkedett karrikatura-rajzoló, ennél a lapnál tette első szárnypróbálgatásait. A megszállás megszűntével megszűnt a Kacsa is. 1920. évben február 11-én dr. F'ischl Ferenc szerkesztésében megjelent a „Színházi Újság“ színházi és irodalmi rovattal. A színészek 1919. október hónap végétől 1920. április 11-ig játszottak Baján, amikor Mohácsra mentek. Távozásukkal megszűnt a Színházi Újság is. 1920. március 24-én megindult a Bajai Független Újságból kivált Stella Adorján szerkesztésében a Bácskai Hírlap. Küldöttség Parisban. 1919. év őszén a szerbek küldöttséget szerveztek, mely Párisba ment, hogy a Bajai Háromszögnek Bajához való csatolását kérje; tagjait bajaiakból és megyei polgárokból állították össze. Semmi írásbeli feljegyzés sem maradt róluk s igy nem is tudjuk, kik voltak a küldöttség tagjai ? Annyi bizonyos, hogy a bajai és bácskai küldöttséget Dolinka Vazul főispán vezette, s hogy Schwarzinger Sándor volt városi adótiszt köztük volt. A küldöttség Bajáról először Belgrádba ment hajón ; de a beszállás nem a rendes hajóállomáson történt, hanem valahol a vasúti híd körül ; Belgrádból azután vonaton tovább ment Párizsba. A küldöttség dr. Cviics belgrádi egyetemi tanárnak az 1919. évi szeptemberi bajai látogatása alkalmával gyűjtött „etnográfiai adatai“ alapján készült memorandumával operált, melynek az volt a lényege, hogy Baja és a Bajai Háromszög magyarsága elmagyarosodott szlávokból és németekből áll s hogy a törzsmagyarság száma elenyészően csekély. A küldöttséget Polk alezredes, Wilson állítólagos helyettese és Tardieunak — a területi bizottság elnökének — a helyettese fogadta. A hazaérkezett Dolinka Vazul 1919. október 25-én meginterjuvoltatta magát a Bajai Független Újság munkatársával, aki előtt — ma megállapíthatjuk — nagyképüsködött s két hasábon keresztül áradozott, a franciák udvariasságáról, ahelyett, hogy becsületesen bevallotta volna, hogy semmiféle számottevő politikai tényezővel összeköttetésbe nem került. Dolinka Vazul polgármester-főispán nyilatkozatát a következően fejezte be : „Arról mindenesetre meggyőződtünk, hogy a konferencia a wilsoni elvek alapján a népek önrendelkezési joga szerint intézi a területi kérdéseket. Ezen az alapon is kértük a háromszögnek Jugoszláviához való csatolását.“ Nyilatkozatának ezzel a befejező részével nyilván elárulta Dolinka Vazul, hogy nem bízott a dr. Cviics-féle etnográfiai statisztika bizonyító erejében s ezért kellett küldöttséget is vezetni Párisba, mely a három-135 T
