Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Meskó Zoltán volt kormánybiztos-főispánt a városházán egyik kiürített üzleti helyiségből átalakított fogdába zárták be s 70 napig tartották fogva. Bár a szerbek többször felajánlották, hogy százezer dinár lefizetése ellenében szabadlábra helyezik, Meskó Zoltán visszautasította azzal, hogy inkább megosztja a fogságot magyar testvéreivel, hogy sem kivételeket élvezzen. A szerbek 1919. junius 10-én bocsátották ki, amikor is arra kötelezték, hogy a katonai parancsnokságon naponta háromszor jelentkezzék. Egy ideig eleget is tett a jelentkezési kötelezettségnek, de azután vasúton Szabadkán keresztül Szegedre szökött. A magyar vasutasok ketrecek mögé bujtatva juttatták át a határon, A tisztviselői memorandum. A nagy tisztviselői létszám miatt a gyűjtött összegek elégtelenek voltak minden igény — ha csak szűkös — kielégítésére is s ezért Weisz Nándor, Koller Dezső, dr. Pollermann Artur, Novoth István és Huber Károly értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy memorandumot juttatnak el a magyar kormányhoz és segélyt kérnek. A memorandumot dr. Hévizy Tivadar csempészte át a határon s felkereste Budapesten Vámos (Wunderlich) József közgyámot, akit kevéssel előbb utasitottak ki a szerbek. Közös akciójuknak eredményeként 1919. április második felében 217.490 koronát — a tisztviselők négy hónapi fizetésének megfelelő összeget — sikerült a tanügyi népbiztosság révén kiutalni. A pénzt Gergely Béla aligvártai bérletén csempészték át s adták át Gergely Bélának, aki azután Huber Károlyhoz juttatta el. Bár a pénzátjuttatás nagy titokban történt, egy bajai szocialista kőművesmester mégis tudomást szerzett róla s követelte, hogy a pénzből 70.000 koronát adjanak át neki a szocialista-párt részére. Később 20.000 koronával is megelégedett volna, de Huber Károly — utasítás hiányában — semmit sem adott ki a pénzből. Az igy áthozott összegből megkapták járandóságaikat a városi alkalmazottakon kívül a bajai tanítói és tanári testület tagjai is. Jakovljevics Mílorád rendőrfőkapitány is tudomást szerzett a pénz áthozataláról s Huber Károlyt ki is hallgatta, de ekkor még komolyabb akciót nem indított ellene, hanem megfigyelés alá helyezte. Második pénzszállítmány Magyarországról. A szerencsés pénzáthozás felbátorította a bajai tisztviselőkart s 1919. május hónapban Posta Árpád kórházi gondnok szökött át Gergely Béla segítségével a demarkációs vonalon és sikerült neki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye direktóriumától 20371/919. kig. sz. a. 95.390 koronát kiutaltatni, melyet a budapesti IV. kerületi állampénztár 1919. május 13-án ki is fizetett. Posta Árpád szerencsésen el is hozta a pénzt s azt a tisztviselők meg is kapták junius hónapban. Jakovljevics, aki később megtudta, hogy Posta Árpád odaát volt Magyarországon, hosszasan faggatta, hogy mit keresett Magyarországon ? 102