Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Posta Árpád azzal védekezett, hogy rokonlátogatóban volt. Bántódása nem lett, de állandó felügyelet alatt tartották azután. Közállapotok 1919. tavaszán. A közállapotok sem gazdasági, sem közbiztonsági szempontból nem javultak. A szerb hadseregben bizonyos patriarchalis viszony uralkodott a szerb tisztek és a legénység között. Ez a tény rányomta bélyegét a szolgálatra is, melyben volt sok — nekünk szokatlan — szabadosság. Különösen érezhető volt ez a 9. gyalogezredben, amely 1919. április végén váltotta fel a régi helyőrséget. A fegyelem és közbiztonsági szolgálat lanyhulására vezethető vissza, hogy 1919. májusában egyszerre feltűnően megszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények; nem volt nap, hogy a helyi sajtó néhány lopásról, betörésről, vagy utonállásról ne irt, volna. A belvárosban tűrhetők voltak a közbiztonsági állapotok, de a külvárosokban és a kültelken éjjel igen kockázatos volt az utcán való tartózkodás. Loptak bútorokat, hízott sertéseket, baromfit, lovakat; kocsikat hajtottak el az utcáról, akárcsak manapság a bicikliket. A rablásokat bekormozott arcú emberek követték el. A rossz közbiztonsághoz járult az élelmiszer- és iparcikkhiány. Nagy volt a lakásínség is, aminek az volt az oka, hogy a szerb tisztek és altisztek minden használható lakást elrekviráltak maguknak. Jakovljevics Milorád rendőrfőkapitány, a rossz közbiztonsági állapotokra való tekintettel, beadványt intézett a kiszélesített városi tanácshoz, melyben a rendőrség létszámát ötven fővel emelni kérte. A tanács harminc fővel szaporította is a létszámot, de a közbiztonsági állapotok még sem javultak meg. Növelte a zavart és nyugtalanságot a vasutak forgalmának korlátozása, sőt Szabadka—Baja—Bátaszéken át közlekedő vonalon szénhiány miatt teljesen meg is szüntették a közlekedést. A drágaság egyre jobban emelkedett, ennek azonban nemcsak árúhiány volt az oka, hanem a korona vásárló erejének romlása is. Az 1919. évi március 22-iki kiszélesített tanácsi ülés bocsájtotta el állásából nyugdíj nélkül dr. Molnár Mihály rendőrfőkapitányt, nyugdíjazta Lakner István főszámvevőt, Koller Dezső adóügyi tanácsnokot, dr. Móder Géza katonaügyi tanácsnokot, Greguss Aurél városi főpénztárnokot. A magyar kormány ugyanekkor még mindig azon az állásponton volt, hogy a megszállt területek sorsát és hovatartozandóságát nem döntötték el véglegesen s ezért a várost érdeklő ügyekben rendszeresen küldte leiratait. így a fenti közgyűlés foglalkozott a magyar kormánynak a baja—dunai vasúti szárnyvonal megépítésének ügyében küldött leiratával is. Az ügyosztály ugyanis a kommunizmusra való tekintet nélkül foglalkozott a folyó ügyekkel. Komoly gondot okozott a szerbeknek a vörös repülőgépek többszöri látogatása Baja felett, a szerbek elhárító ütegei mindig erősen tüzeltek a gépekre. A katonaság dobszó és hírlapok utján figyelmeztette a lakosságot, hogy a repülőgépek megjelenése esetén tartózkodjék lakásán. 103 i
