Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)

VIII. A porosz-francia háború

81

♦

VIII.

A porosz-francia háború. — A keleti kérdés. — Béketörekvések.

Hjlárom ízben volt alkalma Türr-nek Bismarckkal fontos ;■ politikai beszélgetést folytatni; utoljára 1867. február ;• havában. Akkor már észre lehetett venni, hogy avaskancellár Franciaország megtámadásának a gondolatával foglalkozik, csak még az ürügyet nem találta meg hozzá s az időt és körülményeket nem látta elérkezettnek. Türr kijelentette, hogyha Bismarck arra fog készülni, hogy háborút kezdjen Franciaországgal, akkor ő is ellene fordul, ami ugyan vajmi keveset határoz, de majd ellene fordul a liberális párt, mely 1866-ban mindenütt segítette. Haragos villám cikázott erre a vasember szemében, de rögtön uralkodott magán s így válaszolt:

— De hisz én nem akarok háborút Franciaország ellen. Alig két hete járt itt Ducrot tábornok és én azt kérdeztem tőle: „Miért akarják Önök Franciaországban a háborút? ö ezt felelte: „Mert mi a kakas vagyunk.“ — „Nő hát mi meg a tyúk leszünk“ — feleltem neki.

Bismarck akkor ismételten megkérte Türrt, mondaná meg a császárnak, hogy Benedetti igen jó követ, de mint afféle korzikai ember, nagyon heves természetű.

„Mondja meg, kérem a császárnak, így szólt tovább, hogy amit csak kíván, vagy nekem megír, azt én a királyomnál néhány hét alatt keresztülviszem. Ami Belgiumot illeti, ő Felsége ismeri a gondolataimat; Luxenburgot illetőleg azt se kutatom, hogy a lakosok többsége Franciaországhoz szit-e; azt mondom, vegye el!“

Csak annyit kívánt Belgiumot illetőleg, hogy valami írása legyen III. Napóleontól.

Mikor ezeket Türr elmondta Napoleon császárnak, a Felség így szólt:

„Értem, hogy Bismarck nincs megelégedve Benedettivel, akinek... annyi ígéretet tett. Bismarck mindig kész felajánlani azt, ami nem az övé.“

8