Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
VIII. A porosz-francia háború
± 82 ♦ „Nem feledem el soha azt a haragos tekintetet — írja Türr — melyet Bismarck rám vetett, mikor látta, hogy elértem a gondolatát. De hisz a német vezérkar főnöke megmondta volt nekem, hogy „négy év kell, mire az annektált országok csapatait újjászervezzük és délnémet szövetségeseink a mi szervezetünkhöz alkalmazkodnak“. Én tehát tudtam, hogy francia-porosz háború előtt állunk. Eléggé hangoztattam, de a francia törvényhozó testület nem akart „Franciaországból laktanyát csinálni“. Inkább temetőt csinált belőle.“ „1868-ban és 1869-ben egyre folytak a tanácskozások a francia-osztrák-olasz véd- és dacszövetségről; ha ezt megkötötték volna, akkor Bismarck herceg az 1870-iki háború veszélyét el tudta volna hárítani. De hat Napoleon beteg volt, Metternich herceg nehézkes volt és Nigra ravaszkodott. Államférfiú csak egy volt ebben a táborban: Beust gróf; azt pedig csak az egy Bismarck tudta, hogy mit akar.“ A háború kirobbanására csakhamar megjött az alkalom a spanyol trónviszály képében. Prim és Serrano 1868. szeptember 29-én az alcoleai győzelemmel Spanyolország urai lettek és 30-án Izabella királyné kénytelen volt francia területre menekülni. Prim tábornok nemsokára rá azt az eszmét vetette föl, hogy a spanyol trónra egy szavójai harceget kellene ültetni és megkérte Tiirrt, hogy támogassa az eszméjét. Türr 1868. december havában meg is említette ezt Viktor Emánuel királynak. — Van már róla tudomásom — felelte a király; nagyon üdvös dolog volna, közelebb hozna a latin fajok egyesüléséhez. Nemsokára visszatért a témára. — Beszéltem a dologról — így szólt — Amadeoval. Tudja-e, hogy mit felelt? Ezt mondta: „Ha azt akarja, hogy számkivetésbe menjek, mondja meg, hogy hova kell mennem, de spanyol király nem akarok lenni.“ Vagy 15 hónapra rá a spanyol régensség Hohenzollern Sigmaringen Lipót hercegnek ajánlotta fel a trónt, ami ellen a párisi kabinet nyomban tiltakozott. Ez váltotta ki a porosz királynak Bismarckhoz intézett harci riadóvá hamisított, ú. n. emsi sürgönyét, mely megadta a háborúra a Bismarck által tudatosan és ravaszul kieszelt lökést.
