Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IX. Magyarország gazdasági föllendítésére irányuló működése
99 ♦ mennyi haszontól fosztotta meg a magyar mezőgazdasági; termelést, azt csak az tudja kellőkép mérlegelni, aki látta a külföldön az öntözött földek dús terméseit s aki látja itt nálunk is azt a nagy előnyt, amit a vízi szállítás nyújt a kereskedelemnek és a termelőnek. S mi sem bizonyítja jobban a Türr eszméinek, terveinek helyes és életrevaló voltát, mint az a körülmény, hogy végre a kormány maga vette kezébe a Duna—Száva és a Duna—Tisza csatorna létesítésének ügyét, de ő sem vitte tovább a terveknél és memorandumoknál. 1881. február 28-án engedélyt kér a kormánytól a Dunán és pedig elsősorban a folyónak a Budapest—bezdáni szakaszán berendezendő kapaszkodó hajózás (lánc vagy sodronykötél) berendezésére és üzemben tartására szolgáló vállalat létesítésére. Az volt ezzel a célja, hogy a Ferenc-csatorna forgalmát, az abban is lefektetendő sodronykötéllel, folytatólag bekapcsolja a Bezdán—budapesti vonalba s az ezen a folyamszakaszon is lefektetendő sodronykötél vagy lánc segélyével a hajóvontatást, tehát a szállítást olcsóbbá tegye. A kormány azonban ebben a kérdésben egyelőre nem kívánt érdemileg intézkedni. Később a lánchajózásról benyújtott ugyan egy törvényjavaslatot a képviselőháznak, de ez tárgyalásra egyáltalán nem került. Türrnek a csatorna terveivel, illetve olcsó vízi szállítás megteremtésére irányuló törekvéseivel ilyenformán csupán a Ferenccsatorna-hálózat létesítése sikerült. A törzs, a karok és lábak nélkül, amint ő szokta volt mondani. Mert amikor a magyarországi csatornahálózat eszméje az ő lelkében kialakult, át volt annak gondolva minden részlete s valamennyi együttvéve egy összefüggő, egységes egészet volt képezendő. A Tiszántúlról Szatmártól Aradig, Temesvárig kiterjedő gazdag búzatermő országrésznek a terményei a Türr tervezte csatornákon át mind a Ferenc-csatornába kellett volna, hogy Irányuljanak s itt csatlakozva a Bácska terményeivel, útjukat — a csatornát elhagyva — vagy a Dunán fölfelé folytatták volna Budapest—Bécs és a többi nyugati piacok fel-, vagy kissé leúszva a Dunán, a Vukovár—samáci csatornán az adriai tenger felé vették volna útjukat. Az olcsó vizi szállítás tehát úgy egyik, mint másik irányban — s ami igen fontos — a tenger felé is biztosítva lett volna.
