Kovács Zita, N.: „…nem írható át a nyelv szavaira”. Nagy István festőművész alkotásai Baján - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 34. (Baja, 2017)
mecenatúrájának ügyével. A gyűjtők tevékenysége is segítette a múzeum munkáját: a remekművek részben ajándékozás, részben hagyaték útján előbb-utóbb közgyűjteménybe kerültek. A Bajai Képtár (Baja Város Új Magyar Kép- és Szoborgyűjteménye) alapítása is a gyűjtők tevékenységének, sajátos előkészítő és szervezőmunkájának eredménye volt, amelynek eseményei - érdekes módon - éppen Nagy István bajai letelepedésével párhuzamosan történtek. A Baján 1935-1937 között létrejött képzőművészeti közgyűjtemény különlegessége, sajátossága, hogy kortárs művészek és gyűjtők, városi és országos intézmények Baja város és magánszemélyek adományaiból született. A bajai származású Oltványi (Ártinger) Imre, a budapesti Magyar Jelzálog és Hitelbank igazgatója, író, a Magyar Művészet szerkesztője 1935-ben Baján járt és Miskolczy Ferenc festőművésszel találkozott. Miskolczy ösztönzésére felkereste dr. Borbíró Ferenc polgármestert és ígéretet tett, hogy amennyiben a város helyiséget biztosít, úgy legalább egy 30-40 db képből álló kollekciót juttat a városnak teljesen díjtalanul a kortárs (1930-as évek) képzőművészet alkotásaiból. A képtár megteremtése egy széleskörű gyűjtőmunkán alapuló képzőművészeti gyűjtemény megteremtését és elhelyezését jelentette, amelynek során Oltványi külön e célra, a képtáralapítás érdekében megszerzett alkotásokat jutatta el Bajára. Az ötlet megvalósításában s a bajai feladatok megoldásában az ekkor már Baján élő Miskolczy Ferenc festőművész volt Oltványi legfőbb szakmai partnere. A tervet Oltványi a város polgármesterével megismertetve jelezte, hogy az akkori hivatalos művészetpolitika által kellőképpen nem támogatott művészek munkáiból épülne a képtár, mely „az élő művészetnek szentelődnék, a mai magyar művészet tükre kívánna lenni, nincs tehát hely benne azok részére, akik idejétmúlt, kiélt formában közlik mondanivalójukat”. A város Törvényhatósági Bizottsága 1936. október 7-én határozott a múzeum és a képtár létesítéséről, múzeumi helyiségek kialakításáról. A múzeum- és a képtáralapítás lehetőségeinek kereteit tehát 1936-ban megteremtették: megkezdődhetett a gyűjtőmunka, az intézmény tárgyi, személyi és szakmai felépülésének több évtizedes folyamata. A bajai képtár az 1930-as évek magyar múzeumügyében egy páratlan kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozását jelentette, melynek gyakorlati megvalósítása is egyedülálló a 13 Legelésző állatok a Gyilkos-tónál, 1930-as évek
