Kovács Zita, N.: „…nem írható át a nyelv szavaira”. Nagy István festőművész alkotásai Baján - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 34. (Baja, 2017)
legyen egy jó Nagy István kép Debrecenben, a Déri Múzeumban, és hogy segítsünk szegény művészen. De Sőregi mereven elzárkózott, s végül ezt a képet is én vásároltam meg. Erre a képére Nagy István azt a megjegyzést tette, hogy a hóra nem az a jellemző, hogy fehér hanem, hogy hideg. Ezért kevert bele kék színt is. Sajnos Baja város közönsége 30-40 évvel ezelőtt (1930-as évek) Nagy István művészete előtt idegenkedve állt. Nemcsak, hogy nem szerette, de távol tartotta magát tőle; hiába volt minden propaganda, amit Nagy István érdekében próbáltam kifejteni. Ez legtöbbször nem csak hogy süket fülekre talált, de bizonyos mértékig engem elmarasztaltak, hogy annyi pocsék képet, mint nálam nemigen látni sehol.” Nagy Istvánnak Baján a polgári műgyűjtők közül Aszalós Imrével és Klossy Tihamérral alakult ki szorosabb, mecenatúra jellegű kapcsolata, amely mindezek ellenére is csak csekély anyag támogatást jelentett a művész számára. Dr. Aszalós Imre gyűjteményébe végül összesen 111 db Nagy István alkotás került, amelynek mindegyikét személyesen Nagy Istvántól, illetve özvegyétől vásárolta a gyűjtő. A Klossy és az Aszalós gyűjtemények mellett Nagy István alkotásainak módszeres gyűjtéséből hozták létre Baján a Kürtös és Krammer-gyűjteményt is. Nagy István halála után az özvegy egy 39 darabos kollekciót ajándékozott az akkor formálódó bajai képtár számára. A hagyaték másik részével az özvegy kérésére Miskolczy Ferenc utazott Budapestre, ahol a Nagy István-mappákból a Fővárosi Képtár, Pogány Ö. Gábor, valamint a bajai származású Richter (írói nevén Lóránth) László válogatott és vásárolt. Nagy István hagyatékának jelentős része, több főmű is a második világháború ínséges, zűrzavaros ideje alatt került egy bajai műgyűjtő család, a Kürtös és a Krammer család tulajdonába. Kürtös Sándor városi ügyész a háború alatt élelmiszerért cserébe hozta létre Nagy István-kollekcióját. Kürtös öccse, Krammer József ugyancsak a II. világháború alatt vásárolta és cserélte hasonló körülmények között a Lóránth és a Farkas gyűjtemény nagy részét. Nagy István alkotásai a Türr István Múzeumban A vidéki közgyűjtemények fejlesztésének, fejlődésének ügye az 1930-40-es években a legtöbb városban összefonódott a kortárs művészet támogatásának, Őzike, 1929 12