Solymos Ede: Ki volt Jelky András? - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1983)

vei jött a világra, hanem a legújabb itteni kutatások szerint valami ocsmány tót neve volt, ami hangzásban valahogy hasonlít a Jelky névre-Természetesen már csak nemzeti szempontból is titkolni kell ezt a homályos származást”.6 Abba is maradt a kinti kutatás. Sajnos arról sincs tudomásunk, hogy Kollár által összegyűjtött adatoknak mi lett a sorsa.

1946-ban újabb fontos adat látott napvilágot a Budapest című folyóiratban. Balla Mihály közölte a Fővárosi Levéltár anyagából Jelky végrendeletét. Ebben megemlékezik mostahaanyjáról, Corduláról, s ezzel kétségtelenné teszi Borsay következtetéseit, s úgy írja alá, hogy „J. A. Jelieke”. Ezen a néven szerepel a halotti anyakönyvben is, ahol polgári állásául a „Consiliarius Hollandicus” van feltüntetve,7

Lényegében az itt felsorolt kutatásokra, adatokra támaszkodtam, amikor 1957-ben megírtam „Jelky András a hiteles adatok fényében” c. összefoglalást.8 Az ügyet azért nem éreztem lezártnak, hisz éppen a legérdekesebb korszakáról nem tudtunk semmit.

Mikor arról értesültem, hogy dr. Bodrogi Tibor néprajzkutató Indonéziába készül, megkértem, próbáljon a dzsakartai levéltárban Jelky után érdeklődni. Azzal tért haza, hogy a fiatal Indonéziában hallani sem akarnak a gyarmati korszak kutatásáról. Itthon engem is figyelmeztettek, hagyjam meg Jelkyt a romantikus regényhös szerepében, miért kell felhívni a figyelmet arra, hogy a gyarmatosító hollandok szolgálatában állt. De mi mást tehetett volna akkor és ott?

Szerettem volna látni a végrendeletet, s Jelky sajátkezű aláírását. A Fővárosi Levéltárban az irat helyén csak egy karton volt, miszerint Bánrévy György levéltárnok kivette. Ö adta át Balla Mihálynak közlésre. Csakhogy időközben Bánrévy elhunyt, özvegye otthon a hagyatékban nem talált semmit Érdeklődésünkre az Újságíró Szövetség közölte, hogy Balia 1956-ban Gödöllőn elhunyt. A gödöllői tanács sem a családról, sem hagyatékáról nem tudott felvilágosítást adni. Most már csak a csodában bízhatunk, hogy a végrendelet mégis előkerül.

Véletlenül megtudtam, hogy a bajai Rózsahegyi Dezsőné tanárnő jó barátságban van a holland Maria Th. Veen asszonnyal, a már említett dr. Kollár Kálmán volt feleségével, aki kérésünkre vállalta a kutatásban való részvételt. Kiindulási pontunk az volt, hogy a Jelky életrajzban szereplő holland tiszviselők és hajók nevét kell keresni, hisz feltételezhető, hogy azokról maradtak fenn ki5