Solymos Ede: Ki volt Jelky András? - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1983)
mutatások, iratok. Ha igazolódik, hogy azok valóban éltek, ill. voltak, akkor már közvetett bizonyítékunk van arra, hogy Jelky ott járt, hisz Bécsből vagy Budáról nem ismerhette ezeket. S ha szerencsénk van, esetleg az ő neve is felbukkan valamilyen formában. És szerencsénk volt. Th. Veen asszony rábukkant egy utaslistára, melyen szerepel Andries Jelieke. Ennek alapján a dzsakartai levéltár egymásután küldte már á fotókópiákat (a politikai változások pozitív hatásaként már ott is kutatják múltjukat). Kutatásainkról tudomást szerzett Hayami professzor, tokiói történész, aki egy ízben felkeresett, hogy Jelky japán htjával kapcsolatos adatokat kérjen. Ezek alapján kereste Yoko Nagazukival együtt Jelky nyomait a japán forrásokban. Végül igyekeztünk Bécsből is adatokat szerezni Jelky udvari szabó bátyjáról, de érdeklődő leveleinkre mindezideig nem kaptunk választ.9 Munkánkat sokan támogatták, segítették, akikre a megfelelő helyen hivatkozunk. Fogadják mindannyian köszönetünket. Külön köszönet illeti a Baja Városi Tanácsot, hogy az évforduló alkalmából lehetővé tette kutatási eredményeink megjelentetését. Igaz, a romantikus hős most emberi valójában lép elénk, aki ugyan nem vágyott kalandokra, de a sors kegyetlen csapásai alatt sem görnyedt meg, mindig feltalálta magát, tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának. A KORAI ÉLETRAJZOK Hogy a Jelky problémát megérthessük, ismernünk kell az első életrajzot, majd az azt követő újabb közléseket egészen Hevesiig, s csak így tudjuk összevetni az anyakönyvi és levéltári adatokkal. 1779-ben Bécsben majd Prágában megjelent azonos szöveggel Jelky András kalandjainak leírása. Ha nem is sajátkezűleg vetette papírra, nyilván az ő elmondása alapján írta le valaki, ezért ezt fogadhatjuk el hitelesnek, legalább is olyannak, amit ő annak tartott. Az alábbiakban a bécsi kiadás teljes fordítását adjuk10, csak a legszükségesebb stilisztikai változtatásokkal, helyenként zárójelben az eredeti német kifejezéseket is közöljük, ugyancsak zárójelben megadjuk a földrajzi helynevek mai alakját. A korra jellemző, hogy Indonéziában indiánokról, mórokról, feketékről beszél. (1. kép) 6
