Solymos Ede: Ki volt Jelky András? - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1983)

ben sem fordult elő egyetlen hasonló név sem. A család, ha a vezetéknév különböző formákban fordul is elő, egyéb adatok alapján kétségtelenül igazolható.

A már idézett céhkönyvben, két külön helyen megtaláljuk az inasnak szegődés és szabadulás bejegyzését: „Ano 1749 Die 21ma 7bris Beszegődött Andreas Ilka 3 rom esztendőre,az mely meghadta az 2 fi. Kezese az édes Atya Szabó Ilka György” majd „Anno 1749 Die 21ma (hónap nélkül) Andreas Ilka felszabadult. Az mely mint Mester ember fia is fizetett 2 forintot”. Látszólag ellentmond egymásnak ez a két adat, de tudjuk, és számtalan példával igazolhatjuk, hogy a különféle mesterek egyaránt gyakorta a felszabadulás napján visszamenőleg szegődtetik ill. jegyeztetik be az inasokat. Igaz, hogy a fiú még csak 11 éves, de a mesterfiakat korán befogták a mesterség elsajátítására. András tehát már 11 éves korában ,legénynek” számított, de kora miatt a kötelező vándorlást még nem kezdhette meg. Hogy mikor ment bécsi bátyjához, nem tudjuk, de csak 16 éves korában indult el Párisba, s ebből származott minden későbbi megpróbáltatása.

Bécsben és Németországban nyelvi nehézségei nem lehettek. Mint láttuk, a család német eredetű, hisz a városi tisztségeknél György és Mátyás mesterek egyaránt a német tanácstagok között szerepelnek, házassági és baráti kapcsolataik is a németek felé mutatnak. Ez a tény el is dönti a kérdést, amit a 30-as években feszegettek, hogy magyar, német, cseh vagy bunyevác származású volt-e Jelky.38 Egyébként is Baja három nyelvű város volt, a mesterembereknek, kereskedőknek üzleti érdekük volt, hogy vevőikkel megértség egymást (Még a két világháború között is csak azt vették fel kereskedő inasnak, aki a három nyelvet beszélte).

Ami az életrajz további részleteit illeti, hihető a katonafogdosás, az emberkereskedelem, a hajótörés, kalóztámadás, rabszolgaság, hisz ezek abban az időben napirenden voltak.

Ami mégis elgondolkodtató, az az, hogy a szökés leírása a rabszolgaságból, nagyon hasonlít Robinson hasonló kalandjára. Defoe könyve 1719-bn jelent meg, s már abban az évben elkapkodták, sok nyelvre lefordították. Könnyen elképzelhető, hogy Jelky is olvasta. Most gondoljunk vissza az előzőkben közölt leírásra, és vessük öszsze Robinsonéval:

— hajóját kalózok támadták meg, Robinsont elfogták, rabszolgának adják el.

— gazdája jóságos, a felügyelő kegyetlen,

27