Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Az alsófokú népoktatási intézmények adatai

Az iskolák 1948. június 16-án bekövetkezett államosításának hatására június 18-án — arra való hivatkozással, hogy a kötelező 200 tanítási napot elérték — befejezik a tanítást. Ötnapi összefoglalás után június 25-én tartják a Te Deumot.320 Az utolsó napokban a rendházba és a szomszédps plébániába igyekeztek átmenteni a nagyobb diákok segítségével a kényesebb és drágább fizikai taneszközöket, majd a padokat, székeket, asztalokat, könyveket is.

Az államosítás után a cisztercita tanárok, rendűk utasítása értelmében, nem vállalták tovább a tanítást. Ezért a 11 tanerőből 7 hiányzott.321 Az épületet átvevő igazgató két héten belül részletes költségvetést terjesztett be a következő iskolaévre vonatkozóan. Jelenti még a következőket: a gimnáziumnak, mellyel az általános iskola együtt működött, elegendő helyisége volt, így a jelenleg szükséges tantermek bebútorozatlanul maradtak. Az igazgatás közös irodából történt, csak látszólag működtek külön! Ezért sürgősen be kell rendezni egy nevelői szobát és igazgatói irodát.322

A tanulóotthon termeit ugyan átadták, de a leltározást nem tudta elvégezni az átvevő bizottság, mert a berendezési tárgyak (ágy. ágynemű) nem voltak elkülönítve a rendházéitól.323 Minden tanuló ezekről saját maga gondoskodott, rendszerint hazulról hozta. A kimaradók és végzettek hazavitték. Most azonban mindenki elvitte a maga holmiját. Az új igazgató éppen ezért jelenti feletteseinek, hogy felszerelés és anyagi fedezet hiányában a tanulóotthon megnyitása bizonytalan, pedig nap nap után jelentkeznek tanulók felvételre. A ciszterek a konyha átadását is megtagadták, mert az a klauzúrán belül volt. Rendi szabályaik értelmében, meg nyilván a súrlódások elkerülése érdekében, még a közös használatba sem egyeztek bele.32'1

Az általános iskola további sorsát a Központi Fiúiskolánál már nyomon követtük, ezt itt megismételni felesleges lenne.

Baján már a II. világháború évei előtt felvetődött egy gyógypedagógiai iskola létesítésének gondolata és az részben meg is valósult. Ezt a hagyományt, a lehetőségekhez képest, újra felélesztették.32” Az 1945 46-os iskolaév elején a felsővárosi iskola 2 új tanerőt kért, mert a II. osztály 54 tanulójából 12 a kisegítő iskolába való. Az I. osztályból is át kellene oda helyezni néhány gyereket. A tanfelügyelő azonban, tanerőhiányra hivatkozva, nem küld új kartársakat az iskolába.32'’' Mégis folyt ilyen oktatás, mert az iskolai szünetben a „kislétszámú" tanterembe betörtek és a szekrényt baltával összevagdosták.327

Az alsóvárosi iskolában 6 olyan tanulót találtak, aki rászorult volna a gyógypedagógiai oktatásra, de a szülők előítélettel viseltettek az új osztállyal szemben. Ezért az igazgató azt javasolta, hogy a város valamennyi iskolájából egy helyre kellene gyűjteni az értel47