Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Bevezetés

BEVEZETÉS

A népoktatás (alsófokú oktatás) a koalíciós időszakban a hatalomért folyó harcnak és a politikai összeütközéseknek egyik lényeges színtere volt. A küzdelem tágabb értelemben akörül dúlt, hogy milyen tartalommal történjék és kit szolgáljon az oktatás: a társadalom iskolaköteles korosztályainak egészét vagy pedig csak egy részét fogja át, illetőleg megmaradhat-e az oktatási rendszer és az i'kolahálózat tagoltsága a társadalmi osztályok szerint. Az iskolázás a tudatalakítás, az állampolgári magatartás formálásának sajátos és igen hatékony lehetőségeit kínálta, így érthetően alapkérdés volt az iskolák életének, az oktatás tartalmának, a nevelők szemléletének gyökeres átformálása 1945 után. Mindezt súlyos, sokszor megoldhatatlannak tűnő vagy pillanatnyilag valóban megoldhatatlan anyagi, tárgyi és személyi nehézségek közepette kellett elkezdeni. Az oktatási rendszer tartalmi és szervezeti átformálása, ha bizonyos áttétellel és ütemeltolódással is, nagyjából a társadalmi-politikai átalakulást, a népi demokratikus majd szocialista irányú fejlődést követte.

Baja városa — jellegénél, politikai arculatánál, méreteinél fogva — különösen alkalmas a részletekbe menő feltárásra ebben a témakörben, hiszen népoktatási intézményei több irányú tagoltságot mutattak, fenntartó tekintetében is, meg az iskolák elhelyezése (ez részben társadalmi háttérrel függ össze) dolgában is. Az államosítás előtt az iskolák egy része római katolikus egyházi intézmény volt, ezekben az átalakulás csak nagyobb változások, több ellenállás illetve összeütközés árán valósulhatott meg. Külön tényező a bajai nemzetiségi oktatás helyzetének alakulása, melyet a forrás adta lehetőségeken belül, igyekeztünk nyomon követni.

* * *

A 200 km- területen fekvő városnak 1910-ben 24 771. 1930-ban 27 935. 1941-ben 32 275 lakosa volt. Ebben az évben 1000 férfire 938 nő jutott. Az egy km--re eső népsűrűség 1910-ben 123 9; 1920- ban 139.7 és 1941-ben 161,4 volt. Az 1920-as évek első felében a városban 8 kisdedóvó, 19 népoktatási intézmény, 1 gimnázium, 1 tanítóképző és két felsőkereskedelmi iskola volt. A városnak ek