Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Bevezetés

kor felsőfokú intézménye nem volt. A bennünket most leginkább érdeklő elemi népiskolákra vonatkozó 1938-as adataink szerint az ún. mindennapi iskolába 2784, az általános továbbképzőbe 38. a gazdasági továbbképzőbe 434 gyerek járt 73 pedagógus keze alá.1 Ez a helyzet a II. világháború végéig lényegesen nem változott.2

Baja aránylag szerencsésen vészelte át a II. világháborús harci cselekményeket. A polgármester így emlékezett meg erről: „Lenyűgöző érzés fog el, ha arra gondolok, hogy a város a nagy világégésből szinte csodálatos módon, aránylag épségben került ki.”3

A szovjet katonai parancsnokságok jól felismerték az adott helyzetet, s különböző — magukkal hozott, zömmel előre nyomtatott — kiáltványban, parancsban felvilágosítást és megnyugtatást nyújtottak a Szovjetunió magyarországi háborús céljáról, s ennek szellemében adtak közvetlen, gyakorlati segítséget az élet megindulásához/1

A szovjet katonai parancsnok I. számú parancsa elrendelte: „a helyi hatóságok és a polgári lakosság nyújtson mindennemű támogatást az iskolák munkája biztosítására.”5 Az utasítás végrehajtását figyelemmel kísérte a városparancsnok. Ennek következtében a polgármester már október 26-án (tehát a felszabadítást követő hatodik napon) felszólította a város lakosságát, hogy minden népiskolai tanuló jelentkezzék a hirdetés másnapján — pénteken — 10 órakor a saját iskolájában.6 A pedagógusok csakhamar összeültek a városházán (november 3.), és nemsokára a tanítás is megkezdődött.

Az átszervezés és elindulás irányelveit már korábban kidolgozták az egyes pártok. A Magyar Kommunista Párt 1941 áprilisi KB- határozata körvonalazta az iskolák demokratizálásának és a nemzetiségi kérdésnek a teljes egyenjogúság alapján történő rendezését.7 Ortutay Gyula, Baróti Dezső, Radnóti Miklós közreműködésével a Kisgazdapárt haladó értelmiségi csoportja már 1942—44 között felvázolta az új magyar köznevelés tervezetét.8 A nemzeti függetlenségi harc jegyében született koalíció pártjai elvben támogatták az oktatásügy demokratizálását, de a gyakorlatban más-más módon kívánták azt megvalósítani.9 Az 1945 tavaszán-nyarán kibontakozó viták azonban csak hónapokkal később kezdték hátráltatni a fejlődést. A bajai iskolák addig már régen túl voltak a kezdeti nehézségeken.

4