Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)

Miről vallanak az anyakönyvek?

zetéknév a nő leánykori vagy elhalt férjének nevét jelenti-e? Különösen nehéz a kutatás a gyakori és általánosan elterjedt nevek esetében (Szabó, Kovács). Ha pedig más faluból jött a nő — s ez az özvegyeknél gyakori — nem is tudhatjuk sokszor még azt sem. özvegy-e? Legfeljebb korából — 30 éves múlt — gyaníthatjuk özvegyi voltát.

Az anyakönyvekben 55 esetben jelezték, hogy a nő más faluból jött, s ugyanennyi a férfiak száma is. Legtöbb feleséget — tizenhetet — Mélykútról, tizenhármat pedig Csonoplyáról hoztak, mégpedig 1790-ben és 1791-ben.

A legtöbb férfi Bajmokról (8), Bácsalmásról (6). Bikityről és Kunbajáról (5—5) jött. Érdekes, hogy a közvetlen szomszéd faluból, Katymárról csak két esetben hoztak feleséget (1789., 1806.), s férjet is csak két esetben (1793., 1809.). Nyilván a nemzetiségi különbség játszhatott szerepet ebben, hiszen Katymáron szinte kizárólag bunyevácok laktak s csak az 1790-es évek közepén kezdődik a svábok lassú beözcnlése.

Az összeházasodás köre az alábbi:

Hely

férfi

nő

összesen

Baja

1

1

2

Bajmok

8

1

9

Bajsa

—

1

1

Bácsalmás

6

4

10

Bácsborsód

2

1

3

Bikity

5

—

5

Csávoly

1

—

1

Csonoplya

3

13

16

Fájsz

—

1

1

Farkasd (Pozsony m.)

1

—

1

Felsőszentiván

1

1

1

F élegyháza

1

—

1

Hajós

1

—

1

Halas

1

1

2

Katymár

2

2

4

Kernyen

1

—

1

Kunbaja

5

1

6

Mélykút

—

17

17

Militics

1

1

2

Örszállás

3

1

4

Paks

—

1

1

Rigyica

1

—

1

48