Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)

Miről vallanak az anyakönyvek?

Szabadka

3

3

6

Szeged

1

—

1

Szécsény

1

—

1

Tataháza

4

2

6

Tavankút

1

—

1

Vaskút

1

3

4

Összesen :55

55

110

A vizsgált időszakban 653-an keltek egybe. Ebből 110, azaz 16,8% olyan, ahol az egyik fél más faluból származik. Az egyházi szabályok értelmében a menyasszony lakhelyén kell a házasságot kötni, de ezt nem tartották be, hiszen akkor csak a férfiak lehetnének más falubéliek. Nem tudjuk megállapítani azt sem, hogy a vidékiekkel kötött házasságok hányád részében maradt helyben, illetve költözött el a fiatal pár.

Kimutathatóan 7 özvegy férfi jön házasodni Madarasra és 8 esetben hoznak özvegyasszonyt feleségnek. Összesen 83 megözvegyült férfi újbóli házasságkötéséről tudunk.

Az első feleség halála után

fél éven belül megnősül 48 férfi

egy éven belül 18 férfi

egy éven túl 17 férfi.

Ez teljesen érthető is, ha az adott helyzetet nézzük. A legtöbb helyen apró gyermekek maradtak árván, de a paraszti gazdaság sem nélkülözhette az asszonyi munkát, segítséget hosszú ideig. Az élet kegyetlen törvénye nem hagyott időt a halottak hosszas gyászolására. ;

A megözvegyült nők is igyekeztek mielőbb megélhetést és felnevelést biztosító apát szerezni gyermekeiknek, de férjhezmenésük korai vagy későbbi voltát a lehetőségek szabták meg. A paraszti élet hagyományos rendje szerint az özvegy férfi nyilván könnyebben kapott új feleséget, mint az özvegy asszony férjet. 1790—1810. között 48 esetben özvegy özveggyel, 16 esetben özvegy férfi hajadonnal, 8 esetben özvegy nő nőtlen férfival kötött házasságot.

1787 és 1810 között 408 olyan család élt Madarason, akiknél ismerjük a házasságkötés idejét és gyermekük is született. A gyerekek számszerű megoszlása a következő:

1 gyermek 78 családnál volt, összesen 78 gyerek

2 gyermek 47 családnál volt, 94 gyerek

4

49